Nyár végén jelent meg egy tudományos publikáció, amely az alkoholfogyasztási szokások és az elhalálozás összefüggését vizsgálja az egészséggel kapcsolatos vagy társadalmi-gazdasági kockázati tényezőkkel érintett idős felnőttek körében. A Wine in Moderation programot, vagyis az európai borágazat társadalmi felelősségvállalási programját irányító WiM Egyesület értelmezte a cikk főbb megállapításait.

Miről szól a kutatás?

A UK Biobank adatainak új elemzése azt vizsgálta, hogy az egészséggel kapcsolatos vagy társadalmi-gazdasági kockázati tényezők befolyásolják-e az alkoholfogyasztási szokások és a halálozás összefüggését az idősebb felnőttek (>60 évesek) körében.

A tanulmány célja

több, potenciálisan előnyös alkoholfogyasztási szokás – mint például a kis mennyiségű alkohol fogyasztása, a bor előnyben részesítése és a csak étkezéssel párosított alkoholfogyasztás – összefüggéseinek vizsgálata az időskori általános daganatos, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozással;
annak vizsgálata, hogy az összefüggést módosítják-e az egészséggel kapcsolatos vagy társadalmi-gazdasági kockázati tényezők.

A szerzők arról számolnak be, hogy az alkoholfogyasztás egészségre gyakorolt hatása nagyobb lehet a társadalmi-gazdasági vagy egészséggel kapcsolatos kockázati tényezőkkel (lásd: Magyarázat a kockázati tényezők számításához) érintett egyének esetében. A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű népességcsoportokban azonos vagy kisebb mennyiségű alkohol fogyasztása esetén magasabb az alkohollal kapcsolatos ártalmak aránya, valószínűleg más egészségügyi kihívások (pl. kevésbé egészséges életmód, az egészségügyi ellátáshoz való rosszabb hozzáférés, alacsonyabb társadalmi támogatás) együttes fennállása miatt.

Néhány tanulmány azonban megfigyelte az alkoholtartalmú italok fogyasztásának előnyeit egészségtelen öregedés vagy gyengeség esetén, különösen, ha kismértékű alkoholfogyasztásról és a mediterrán típusú alkoholfogyasztási szokásokról volt szó (mérsékelt mennyiség, lehetőleg bor fogyasztása étkezések kísérőjeként). Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy e lehetséges előnyös ivási szokások védőhatása nagyobb lehet a rossz egészségi állapotú egyéneknél.

Fő eredmények

A jelenlegi vizsgálat mind a daganatos megbetegedések, mind az egyéb halálokok tekintetében alacsonyabb kockázatot talált az étkezéshez bort fogyasztó egyének körében azokhoz képest, akik az étkezésen kívül is fogyasztanak alkoholt.
Nem találtak megnövekedett kockázatot azoknál az egyéneknél – még az egészségi vagy társadalmi-gazdasági kockázati tényezőkkel érintetteknél sem –, akik mértékkel fogyasztanak bort az étkezésekhez.
Az alkalmi alkoholfogyasztókhoz (mint referenciacsoporthoz) képest a kezdeti elemzés a daganatos betegség okozta elhalálozás megnövekedett kockázatát mutatta ki minden alkoholfogyasztói csoportban (lásd: Csoportosítás fogyasztási szokások szerint), és a mérsékelt kockázatú alkoholfogyasztástól kezdődően megnövekedett kockázatot mutatott ki a bármely okból bekövetkező elhalálozásban.
A másodlagos elemzésben azonban, amikor a meglévő egészségügyi vagy társadalmi-gazdasági kockázati tényezők jelenlétét is figyelembe vették, nem volt kapcsolat az alacsony vagy mérsékelt alkoholfogyasztás és a daganatos, a szív- és érrendszeri betegségek vagy bármely elhalálozási tényező között az ilyen kockázati tényezőkkel nem érintett egyének körében. A szerzők egyértelműen kijelentik, hogy „nem találtak összefüggést az alacsony vagy mérsékelt kockázatú ivási szokások és az alkalmi ivás között a társadalmi-gazdasági vagy egészségügyi kockázati tényezőktől nem érintett egyének körében”.
Ezért úgy tűnik, hogy az alkoholtartalmú italok alacsony és mérsékelt fogyasztása esetén a megnövekedett kockázat csak azokra korlátozódik, akik esetében fennáll legalább egy egészséggel kapcsolatos vagy társadalmi-gazdasági kockázati tényező.

Mit jelent ez?

Ez a tanulmány megerősítette, hogy a mediterrán alkoholfogyasztási minta – az étkezésekhez kötött mérsékelt borfogyasztás – az étkezéseken kívül alkoholt fogyasztókhoz képest a daganatos és egyéb megbetegedések által okozott elhalálozás kockázatának csökkenésével járt együtt.
Az étkezésekhez kötött mérsékelt borfogyasztás nem állt összefüggésben daganatos és egyéb megbetegedések által okozott elhalálozás megnövekedett kockázatával az idősebb brit felnőttek körében.
Az alkoholtartalmú italok alacsony és mérsékelt fogyasztása esetén a megnövekedett kockázat csak azokra az egyénekre korlátozódik, akik esetében fennáll legalább egy meglévő egészséggel kapcsolatos vagy társadalmi-gazdasági kockázati tényező, mivel nem találtak összefüggést az alacsony vagy mérsékelt kockázatú alkoholfogyasztási szokások és az alkalmi alkoholfogyasztás között a társadalmi-gazdasági vagy egészségügyi kockázati tényezők nélkül élő egyének körében.

A vizsgálat korlátai

A tanulmány a UK Biobank adatait használja: a vizsgált populáció tehetősebb, fehér bőrű, többnyire borfogyasztó emberekből áll, akik elsősorban Angliában élnek. Ez a populáció, és az ezen a populáción alapuló tanulmányok eredményei nem feltétlenül alkalmazhatók más populációkra világszerte.
A tanulmány nem terjedt ki azokra, akik nem fogyasztanak alkoholt. A referenciacsoport az alkalmi alkoholfogyasztók (kevesebb mint 20 g vagy heti két ital), 72%-ban nők.
Az étkezési szokásokat nem vizsgálták az elemzésben.
Ez egyetlen tanulmány, egyetlen csoport részvételével, amely önmagában nem változtathatja meg egy szélesebb körű kutatás tudományos bizonyítékait. A bor/alkoholos italok és a halálozási kockázatról több száz tanulmány létezik, köztük számos metaanalízis, amelyek alacsony-mérsékelt fogyasztási szintek esetén alacsonyabb általános elhalálozási kockázatot mutatnak.

A társadalmi-gazdasági kockázatot kiinduláskor a Townsend deprivációs index (TDI) segítségével értékelték. A résztvevőket akkor tekintették társadalmi-gazdasági kockázati tényezőkkel érintettnek, ha hátrányosabb helyzetű területeken éltek (TDI > 0), és akkor nem, ha jómódú területeken (TDI ≤ 0).

Az egészséggel kapcsolatos kockázatot kiinduláskor a kifejezetten a UK Biobank számára kifejlesztett gyengeségindex (FI) segítségével értékelték. Összesen 49 egészséggel kapcsolatos hiányosságot vizsgáltak, ezek közé tartoztak egyebek között a cukorbetegség, a szívroham, a stroke, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a köszvény, a csontritkulás, a térd-, csípő- vagy egész testfájdalom, a hallás- és fogászati problémák, vagy a szürke hályog. A résztvevők akkor minősültek egészséggel kapcsolatos kockázati tényezőkkel érintettnek, ha egészségkárosodottnak vagy gyenge egészségi állapotúnak (FI > 0,12) számítottak.

Az átlagosan elfogyasztott alkoholmennyiség alapján az alkoholfogyasztási szokásokat a következők szerint osztályozták:

alkalmi: (≤2,86 g/nap)
alacsony kockázatú (férfiak: >2,86-20,00 g/nap; nők: >2,86-10,00 g/nap)
mérsékelt kockázatú (férfiak: >20,00-40,00 g/nap; nők: >10-20,00 g/nap)
magas kockázatú (férfiak: >40,00 g/nap; nők: >20,00 g/nap)

Forrás: Ortolá, R.; Sotos-Prieto, M.; García-Esquinas, E.; Galán, I.; Rodríguez-Artalejo, F. Alcohol Consumption Patterns and Mortality Among Older Adults With Health-Related or Socioeconomic Risk Factors. JAMA Netw Open. 2024 Aug 1;7(8):e2424495. doi: 10.1001/jamanetworkopen.2024.24495. PMID: 39133491; PMCID: PMC11320169.
Ezt az összeállítást a WiM-csoport készítette az International Alliance for Responsible Drinking (IARD) és a Special Supplemental Nutrition Program for Women, Infants, and Children (WIC) által szolgáltatott információk alapján.

A Wine in Moderation üzenetéről és az alkoholfogyasztási irányelvekről további információk olvashatók a Wine in Moderation honlapján, a www.wineinmoderation.eu/moderation címen.

Ken Mukamal és Eric Rimm, a Harvard egyetem professzorai „Is alcohol good or bad for you? Yes.” című cikkükben írták meg a témával kapcsolatos megjegyzéseiket, amely a harvardpublichealth.org címen olvasható.