Az elmúlt időszakban több megkeresés érkezett az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az Ökológiai gazdálkodási (ÖKO) programban részt vevő szőlőtermelőktől a Magyar Államkincstár egyeztető leveleivel kapcsolatban. A megkeresések alapján több esetben félreértés alakult ki az amerikai szőlőkabóca elleni kötelező növényvédelmi kezelések bejelentésével kapcsolatban.

Nincs külön bejelentési kötelezettség a szőlőkabóca elleni védekezésre

A Magyar Államkincstár egyeztető levele sokakban azt a benyomást keltheti, hogy az amerikai szőlőkabóca elleni védekezést külön, a jogszabályokban meghatározott kötelezettségektől eltérő módon kellene bejelenteni. Fontos hangsúlyozni, hogy ilyen többletkötelezettség nem áll fenn.

Az AKG és ÖKO programok előírásai szerint a szőlőültetvényeken legalább két növényvédelmi kezelést kell elvégezni. Amennyiben a növényvédelmi hatóság (kormányhivatal) az adott területen harmadik kötelező védekezést rendel el az amerikai szőlőkabóca ellen, annak végrehajtása minden érintett termelő számára kötelező, függetlenül attól, hogy az ültetvény AKG vagy ÖKO támogatásban részesül.

A kezeléseket minden esetben az engedélyezett növényvédő szerekkel, az engedélyokiratban foglalt előírások és az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartásával kell elvégezni.

A permetezési napló vezetése változatlan szabályok szerint történik

A permetezési naplót továbbra is a vonatkozó jogszabályok szerint kell vezetni.

Az elektronikus Gazdálkodási Naplóba (eGN) a növényvédelmi kezeléseket a tárgyévet követő év január 31-ig kell rögzíteni. Természetesen a feltöltés ennél korábban is elvégezhető, azonban az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés miatt nincs külön, korábbi adatszolgáltatási kötelezettség.

Erről az Agrárminisztérium hivatalos tájékoztatást is közzétett.

Mikor szükséges korábbi adatszolgáltatás?

Az általános szabálytól eltérő feltöltési kötelezettség kizárólag akkor áll fenn, ha a termelő az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez támogatást vesz igénybe.

Ebben az esetben – borszőlő esetén – a támogatás igénybevételéhez szükséges hegybírói igazolás kiállításáig a védekezés adatait fel kell tölteni az eGN rendszerébe.

Mit ír elő a Magyar Államkincstár?

A Magyar Államkincstár „Egységes kérelem elektronikus benyújtása – Tájékoztató- és egyeztető levélre adott válasz elektronikus kitöltése és benyújtása (W0262)” című felhasználói kézikönyve (39. oldal) az alábbiakat rögzíti:

„Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezések bejelentését a vonatkozó pályázati felhívás 3. Művelettel kapcsolatos elvárások fejezetének 3.1. Általános kötelezettségvállalások 11) pontjának a) és b) alpontja szerint szükséges megtenni.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a támogatási feltételek szerint a növényvédelmi kezelésekről vagy annak hiányáról adatot kell szolgáltatni, amely teljesíthető:

• az egységes kérelem megfelelő adatmezőinek kitöltésével, vagy

• a NÉBIH elektronikus Permetezési Naplójába  történő rögzítéssel,

a tárgyévet követő év január 31. napjáig.

Fontos tudnivalók az FD miatt kivágott tőkékről

Az aranyszínű sárgaság (FD) miatt kivágott szőlőtőkék beleszámítanak az ültetvény tőhiányába, amelynek mértéke a támogatási feltételek szerint legfeljebb 15% lehet.

Amennyiben a tárgyévi egységes kérelemben támogatást igényeltek, és október 1. előtt olyan mértékű kivágás történt, amelynek következtében a tőhiány meghaladja a 15%-ot, akkor erre vonatkozóan a tárgyévben vis maior bejelentést kell tenni.

Emellett fontos, hogy a következő évi egységes kérelem benyújtásáig a hiányzó tőkéket olyan mértékben pótolni kell, hogy az ültetvény tőhiánya ismét 15% alá csökkenjen.

A felhívások lehetőséget biztosítanak arra, hogy tárgyév október 1. után kivágja a gazdálkodó az ületvényt részben vagy egészben. Az újratelepítést a tárgyévet követő évi egységes kérelem (EK) benyújtási időszakának végéig kell elvégezni. Ha a kényszerkivágás és az újratelepítés ezen időszakon belül megtörténik, akkor a tőszámbeállottságra vonatkozóan nem szükséges vis maior kérelmet benyújtani. Ha a kivágást követően a tőhiány meghaladja a 15 %-ot és a kivágás a tárgyévi EK benyújtási időszak után, de még október 1. előtt történik, akkor szükséges vis maior kérelem benyújtása a tőszám vonatkozásában (elismert vis maior bejelentés esetén a tárgyév vonatkozásában kifizethető lehet teljes mértékben az érintett tábla).

A fenti szabályok betartása hozzájárul ahhoz, hogy a termelők eleget tegyenek mind a növényegészségügyi, mind a támogatási feltételeknek, és elkerülhetővé váljanak a későbbi támogatási vagy hatósági problémák.

Fontos a növényvédelmi kezelések és a szüret összehangolása

Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezések során kérjük a termelőket, hogy a növényvédelmi beavatkozások megtervezésekor minden esetben vegyék figyelembe, hogy a termés élelmiszer-biztonsága elsődleges szempont.

Ennek érdekében javasolt az alábbiakra kiemelt figyelmet fordítani:

• A növényvédelmi kezelések megtervezése során minden esetben figyelembe kell venni az alkalmazott készítmény engedélyokiratában meghatározott élelmezés-egészségügyi várakozási időt (ÉVI) ezért a korai érésű szőlőfajták esetében a védekezési lehetőségek korlátozottabbak lehetnek

Három készítmény szüret után is alkalmazható

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította három növényvédő szer – Decis Forte, Klartan 24 EW és Oroganic – engedélyokiratát. Ennek eredményeként ezek a készítmények a szüretet követően, egészen a vesszőérettség (BBCH 91) fenológiai állapotáig felhasználhatók az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre.

A módosítás célja, hogy a korai érésű szőlőfajták esetében is rendelkezésre álljon hatékony növényvédelmi megoldás a szüret után. Külön kiemelendő, hogy az Oroganic kis kiszerelésben a kiskerti felhasználók számára is elérhető, továbbá ökológiai termesztésben is engedélyezett.

A készítmények alkalmazása során minden esetben az engedélyokiratban szereplő előírásokat, a felhasználási feltételeket és az élelmezés-egészségügyi várakozási időre vonatkozó rendelkezéseket kell betartani.