2026. október 24-én hatályba lépett a szőlő aranyszínű sárgasága (FD) elleni védekezést erősítő törvénymódosítás. Az új szabályozás művelési és – meghatározott területeken – bejelentési kötelezettséget vezet be az úgynevezett „egyéb szőlők” esetében, miközben bővíti a hegybírók ellenőrzési és intézkedési lehetőségeit. A változások célja, hogy a növényegészségügyi kockázatot jelentő, felhagyott és elhanyagolt szőlők esetében gyorsabb és hatékonyabb intézkedésekre kerülhessen sor, ezzel is védve a környező ültetvényeket.

 Az egyéb szőlőkre is kiterjed a művelési kötelezettség

A 2026. évi LXVII. törvény bevezeti az „egyéb szőlő” fogalmát. Ide tartoznak a Vitis nemzetséghez tartozó, szőlőültetvénynek nem minősülő egyedek és az ezeket tartalmazó növénytársulások, a ligeti szőlő (Vitis vinifera subsp. sylvestris) kivételével.

Az új szabályozás értelmében az egyéb szőlő használója, ennek hiányában tulajdonosa köteles gondoskodni a szőlő rendeltetésének megfelelő műveléséről. A rendelkezés jelentőségét az adja, hogy a nem megfelelően gondozott, akár nyilvántartásban sem szereplő szőlők is növényegészségügyi kockázatot jelenthetnek, és hozzájárulhatnak az aranyszínű sárgaság terjedéséhez.

Bejelentési kötelezettség – november 23-án fontos határidő jár le

Az új szabályok szerint az egyéb szőlő használója köteles bejelenteni az érintett szőlőt a fekvése szerint illetékes hegybírónak, amennyiben az a növényegészségügyi hatóság által kijelölt, FD-vel érintett körülhatárolt területen található.

A bejelentést a körülhatárolt terület kijelöléséről szóló határozat közhírré tételétől számított 30 napon belül kell megtenni. Azokon a területeken, amelyek kijelöléséről már a törvénymódosítás hatálybalépése előtt közhírré tették a határozatot, a bejelentési határidő 2026. november 23.

A bejelentési kötelezettség tehát nem valamennyi szőlőtulajdonost érinti, hanem a jogszabályban meghatározott területeken található egyéb szőlők használóit.

Bővülő hegybírói jogkörök, hatékonyabb ellenőrzések

A törvénymódosítás jelentősen bővíti a hegybírók ellenőrzési és intézkedési lehetőségeit. Míg korábban a rendeltetésszerű művelés ellenőrzése a hegyközségi tagok és a nyilvántartott adatszolgáltató szőlészeti termelők ültetvényeire terjedt ki, az új szabályozás meghatározott növényegészségügyi feltételek fennállása esetén az egyéb szőlők ellenőrzését is lehetővé teszi.

A helyszíni szemlét a hegybíró a hegyközség választmányának legalább egy tagjával közösen végezheti el. A jogszabály a szemle eredményessége érdekében meghatározott feltételek mellett a lezárt területre történő belépést is lehetővé teszi. Ismert ügyfél esetében az ellenőrzést előzetes értesítésnek kell megelőznie.

A változások célja, hogy a hegybírók gyorsabban és eredményesebben intézkedhessenek a növényegészségügyi kockázatot jelentő, nem megfelelően művelt szőlők esetében.

A hegybírói jogkörök bővítése ugyanakkor nem érinti más hatóságok, így az ingatlanügyi hatósági feladatokat ellátó kormányhivatalok jogszabályban meghatározott hatásköreit. A hegybírók ellenőrzési és intézkedési lehetőségei nem helyettesítik, hanem kiegészítik a más hatóságok által végzett ellenőrzéseket.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) kéri az érintett szőlőtulajdonosokat és -használókat, hogy működjenek együtt a hegybírókkal és a helyszíni szemléken közreműködő választmányi tagokkal. Az ellenőrzések célja a növényegészségügyi kockázatok időben történő felismerése és a szükséges intézkedések elősegítése, ami a környező ültetvények védelmét és az egész szőlő- és borágazat érdekét szolgálja.

Gyorsabb intézkedések az elhanyagolt szőlők esetében

A módosítás a nem rendeltetésszerűen művelt szőlőültetvényekkel kapcsolatos eljárásokat is érinti. Megszűnik az a korábbi feltétel, amely szerint a művelés elmaradásának megállapításához egy teljes vegetációs időszaknak kellett eltelnie.

A törvény meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi a kivágást elrendelő határozat azonnali végrehajthatóságát, valamint a közérdekű kivágás elrendelését. Az intézkedések szempontjából jelentősége lehet annak is, hogy az érintett terület legfeljebb négy kilométeres körzetében található-e más szőlőültetvény.

A szigorúbb rendelkezések ugyanakkor nem jelentenek automatikus kivágási kötelezettséget minden elhanyagolt szőlő esetében. Az intézkedésekről a jogszabályi feltételek és az adott ügy körülményeinek mérlegelésével kell dönteni.

Változnak a kártalanítás feltételei is

A törvénymódosítás a növényegészségügyi zárlati intézkedésekhez kapcsolódó kártalanítás szabályait is érinti. Nem jogosult kártalanításra az a termelő vagy földhasználó, aki nem vállalja a kártalanítás feltételeként előírt kötelezettség teljesítését, vagy annak a vállalt határidőn belül nem tesz eleget.

A rendelkezés a növényegészségügyi intézkedések végrehajtásában való felelős közreműködést kívánja erősíteni.

A HNT a jogszerű és egységes végrehajtást támogatja

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az érintett minisztériummal, valamint a szakmai és hatósági szervezetekkel együttműködve dolgozik az új szabályok gyakorlati alkalmazásának előkészítésén.

A HNT kiemelt feladatának tekinti, hogy a bővülő hegybírói jogkörök alkalmazása egységes szakmai elvek mentén, jogszerűen és kiszámítható módon történjen. Ennek érdekében részt vesz az eljárási gyakorlat kialakításában, és szakmai iránymutatással kívánja támogatni a hegybírók munkáját.

Az aranyszínű sárgaság elleni eredményes védekezés a hatóságok, a hegyközségi rendszer és a szőlőtermelők összehangolt fellépését igényli. A felhagyott és elhanyagolt szőlők jelentette kockázatok csökkentése nemcsak növényegészségügyi feladat, hanem az egész magyar szőlő- és borágazat közös érdeke.

Kapcsolódó jogszabály: 2026. évi LXVII. törvény – Magyar Közlöny, 2026. évi 156. szám