Magyarországon továbbra is terjed az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma (Candidatus Phytoplasma vitis) ismertebb nevén Grapevine flavescence dorée (FD). Ez a betegség a szőlő egyik legveszélyesebb, bejelentés-köteles karantén károsítója, amely egyre több ültetvényben van jelen, különösen Zala, Veszprém, Somogy és Győr- Moson- Sopron vármegyében mutatkozik jelentős fertőzöttség.

A kórokozó terjedésének fő forrása az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), amelyet immár valamennyi megyében kimutattak. További kabócafajok – mint a süveges kabóca (Dictyophara europaea), az Euscelidius variegatus és az Orienthus ishidae – is potenciális terjesztőként merülhetnek fel, azonban a betegség terjedésésnek megakadályozására továbbra is az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre kell koncentrálni. Fontos: a rovarvektor most érte el fertőzésképes fejlettségi állapotát, ezért ahol jelenléte kimutatható, ott a védekezést haladéktalanul meg kell kezdeni!

A fertőzést okozó fitoplazma különösen veszélyes, mivel jelentős gazdasági károkat okozhat. A termésmennyiség és minőség drasztikusan csökken, egy- két év alatt a tőkék teljes pusztulása is bekövetkezhet. Jelenleg nem áll rendelkezésre a fitoplazma ellen hatékony, engedélyezett növényvédő szer, és a betegség gyorsan, járványszerűen terjedhet a szőlőültetvényekben.

A kórokozó terjedését több tényező is elősegíti: a már említett kabócafajokon kívül szerepet játszanak a vadon élő gazdanövények – mint például az erdei iszalag, az éger és a bálványfa – valamint a fertőzött szaporítóanyag is.

A betegség megelőzése és visszaszorítása érdekében elengedhetetlen a következetes és szakszerű növényvédelmi munka. A kabócák elleni védekezést májustól júliusig kell elvégezni, különösen a lárvák ellen irányuló permetezésekkel. A kezelések előtt javasolt növényvédelmi szaktanácsadóval konzultálni, különösen az aktuális Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) előírásaira vonatkozóan. A felderítéshez érdemes sárga ragacslapokat kihelyezni, a metszésből származó nyesedéket pedig biztonságosan meg kell semmisíteni az érintett területeken. Ültetéshez kizárólag hatóságilag ellenőrzött, növényútlevéllel ellátott szaporítóanyag használata engedélyezett. Javallott az ültetvények környezetében a vadon élő egyéb gazdanövények (iszalag, bálványfa, éger) gyérítése. Kiemelten fontos a nem művelt, felhagyott ültetvények felszámolása, melyek a kórokozó és a vektora számára is búvó és szaporodási helyet biztosítanak és megakadályozzák a védekezésben részt vevők munkájának eredményességét.

Tünetei nehezen elkülöníthetők a szőlő egyéb, fitoplazmák által okozott tüneteitől. Jellemző tünetek például a tőkék fejlődésének visszamaradása, a vesszők fásodásának elmaradása, amelyek így vékonyak és gumiszerűek maradnak. A levelek a fehér bogyójú fajtákon sárgulnak, a kék bogyójúakon pedig vörösödnek, gyakran háromszög alakban sodródnak, és a fonákjuk felé hajlanak. A bogyók elsatnyulnak, a levelek fémesen csilloghatnak, ősszel pedig hosszabb ideig a tőkén maradnak, míg a vesszők télen elhalhatnak.

Amennyiben a fenti tünetek bármelyikét észleli a szőlőültetvényében, haladéktalanul értesítse a Vármegyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Osztályát, vagy a központi hatóságot a +36 1 336 9000 telefonszámon, illetve a Nébih hivatalos weboldalán (portal.nebih.gov.hu). A minták vizsgálatát a Nébih Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratóriuma végzi, és fertőzöttség igazolása esetén az adott terület növény-egészségügyi zárlat alá kerül, a szükséges intézkedések kötelezően végrehajtandók.

A betegség elleni országos védekezési program keretében minden érintett szereplőnek – termelőknek, hatóságoknak és szakembereknek – fontos szerepe van. A részleteket a Nemzeti Készenléti Terv tartalmazza, amely a Nébih honlapján elérhető.

További információk az alábbi hivatkozásokon találhatók:

Tájékoztató a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmáról

  Bejelentés-köteles károsítók listája

  Engedélyezett növényvédő szerek keresője

  Növény-egészségügyi tájékoztató

Kiemelten fontos, hogy a fertőzés gyanúját minden esetben haladéktalanul bejelentsék, valamint a védekezést az előírások szerint megkezdjék. A bejelentés és a szakszerű védekezés elmulasztása nemcsak a saját ültetvényekben okozhat visszafordíthatatlan károkat, hanem a környező ültetvényeket is súlyosan veszélyezteti.

Kérjük, járjon el felelősen, és tegye meg a szükséges lépéseket a betegség terjedésének megakadályozása érdekében!

Forrás: Nébih – Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal