A termelők, de a fogyasztók részéről is megnövekedett igény, hogy a szőlőtermesztés során csökkentsük a vegyszerhasználatot. A bio- és biodinamikus gazdálkodás éppen erre fókuszálva végzi tevékenységét, hiszen a szintetikus növényvédő szerek, termésfokozó anyagok és trágyák helyett a természetes szabályozó folyamatokat, illetve a hosszú távon fenntartható agroökoszisztéma létrehozását helyezi központba. E célok természetes anyagok, növénykondicionálók, de fitotechnikai beavatkozások, agrotechnikai fogások és átgondolt fajtaválasztás segítségével is megvalósíthatóak. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete mindezen megoldások terén végez középtávú és hosszabb tartamkísérleteket. Jelen összeállításunkban ezekbe a folyamatban lévő és előkészített, tervezett kutatásokba nyújtunk betekintést.

Bionak, biodinamikusnak, natúrnak minősített bor alapanyaga csak tanúsított biotermesztésből (más néven ökológiai gazdálkodásból) kerülhet ki, így nem árt, ha röviden áttekintjük annak alapelveit, főbb szabályait. A bio- és biodinamikus termesztés lényege, hogy mellőzi és korlátozza a szintetikus anyagok használatát, előtérbe helyezve a természetes szabályozó folyamatokat. A megelőzésre alapozott, célzott és okszerű védekezés a betegségek járványszerű fellépését akadályozza meg, a felhasználható készítmények közül a mindennapi növényvédelemben általánosan engedélyezett réz- és kéntartalmú szerek mennyiségét is rendeletben korlátozzák.

A szőlőtermesztés közismerten az egyik leginkább vegyszerigényes szegmens a mezőgazdaságon belül. Francia kutatások kimutatták, hogy míg az ország mezőgazdasági területének mindössze 3%-án található szőlő, az ágazat a teljes fungicid-felhasználás 20%-át emészti fel. Hazánkban is találunk hasonló megdöbbentő adatokat a KSH (2019) statisztikáinak köszönhetően. A kimutatás szerint 22-szer akkora területen termesztünk kukoricát, mint szőlőt ma Magyarországon, a két kultúra növényvédőszer-felhasználása azonban szinte tonnára pontosan megegyezik. A vegyszerhasználat csökkentése nemcsak elvi, de gazdasági kérdés is, hiszen a szőlő éves művelési költségeinek 60-70%-át a kemikáliák teszik ki.

Környezettudatos termesztőként két igen fontos alapelvet kell szőlészként követnünk. Törekednünk kell a szellős, laza, gyorsan felszáradó lombfelület kialakítására, valamint biztosítanunk kell a talaj termékenységét és élénkítenünk a talajéletet. A környezet védelme és az ökológiai termesztés érdekében kitűzött céljainkat számos eszközzel megvalósíthatjuk: a helyes területválasztástól, az ültetvényszerkezeten át a termesztéstechnológiai fogásokig. A termesztésünk biológiai alapja, vagyis az alany- és a termőfajta lehet az egyik kulcs. Az alanyfajta a ráoltott nemes növekedését is szabályozhatja, de segítheti a kiegyenlített víz- és tápanyag-ellátását is. A termőfajták között rendelkezésre állnak toleranciával „megáldott” hibridek, melyek aktív vagy passzív ellenálló-képességük révén kevésbé (vagy nem) fertőződnek a gombás betegségek fellépése idején. A szellős, laza lombozat kialakítása már a művelésmód és támrendszer megválasztásával elkezdődik. A keskeny, huzalpárok közé igazított lombfal kialakításában segítenek a gondosan elvégzett zöldmunkák. A talaj termékenységét és a talajéletet óvhatjuk, ha kerüljük a túlzott mértékű és mélységű mechanikai beavatkozásokat, illetve vegyszeres gyomszabályozó módszereket. A növényvédelmi eszköztárunk pedig nem csak rézre és kénre korlátozódik, de más természetes anyagokat (narancsolaj, csalánkivonat, szalicilsav), növénykondicionáló szereket és biostimulánsokat (pl. huminsav) is bevethetünk.

A Szőlészeti és Borászati Intézet szőlészeti kutatásainak fókuszában jelenleg két fő témakör, a klímaváltozás és a fenntarthatóság áll. A biotikus és abiotikus stresszhatásokkal szembeni minél jobb alkalmazkodóképesség mindkét területet érinti, így kutatási projektjeink sem sorolhatóak tisztán egyik vagy másik irányzat alá. Célunk a szőlészeti gyakorlatot segítő tudományos eredményeket és a folyamatokat, változásokat megérteni segítő vizsgálatok elvégzése.

Az alanyhasználat témakörében jelenleg Kecskeméten zajlanak a fenntarthatóságra vonatkozó kutatások. Egy 2016-as telepítésű, bázis fokozatú ültetvényben folyik a Generosa alanyhatás-vizsgálata. A Kunsági borvidéken dinamikusan terjedő hibridet a sajátgyökerű kontrolltőkék mellett a Teleki 5C WED-K.103, a Teleki-Fuhr SO4 K.133, a Fercal K.25, a Teleki-Kober 125AA K.147 alanyfajtákon is lehetőségünk van vizsgálni. A termés mennyiségi és minőségi paraméterein túl természetesen a szárazságtűréssel szembeni viselkedés élettani vizsgálata, valamint a növekedési erélyre gyakorolt hatás értékelése is kísérleteink részét képezi. Terveink szerint a Badacsonyi Kutatóállomáson a Pinot noir fajtával indulnak a közeljövőben hasonló kutatások.

Ahogy egy korábbi cikkünkben már bemutattuk, a Szőlészeti és Borászati Intézetben nagy hagyománya van az interspecifikus fajták nemesítésének. Közülük kiemelésre érdemes a Heritage fajta, mely 2024-ben került állami bejelentésre. A fajta a jövőbeni fitotechnikai és öntözéses kísérletek egyik fontos szereplőjévé válik, hogy minél többet megtudhassunk erről a perspektivikus kettős hasznosítású hibridről. Az innovatív fajták iránt megmutatkozó növekvő érdeklődés és a fokozódó törekvés a vegyszerhasználat-csökkentésére arra sarkall bennünket, hogy génbanki állományunkat ezen hibridek köréből jelentősen bővítsük. Jelenleg is folyamatban van ezen állományok létrehozása mindkét kutatóhelyen.

A tőkeművelésmód megválasztásánál ma már nem csak a minőség és mennyiség determinálása a fő szempont. Egyik oldalról a szellős, laza, hatékonyan megvédhető lombfelület kialakításának igénye, de a fürtök árnyékban tartásának lehetősége is motiválja döntésünket. A kutatóállomásokon a helyi fajták igényeire szabott megoldások megtalálására van mód. Badacsonyban a Juhfark és a Rózsakő esetében négy-négy tőkeforma teljesítményét tanulmányozzuk immáron húszéves tartamkísérletekben. További három fajtánál (Kéknyelű, Olasz rizling, Szürkebarát) pedig a szálvesszős ernyőművelés és a csercsapos metszésű kordon összehasonlítására nyílik lehetőség. Kecskeméten a rövid- és csercsapos kordonművelés mellett az ernyőművelésen és egyes függönyön is tanulmányozhatjuk a Generosa fajtát. Terveink között szerepel a művelésmódok számának bővítése, de ezek célja jelenleg inkább a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás tesztelése lesz.

A kutatások fókuszában nemzetközileg is a lombozat csökkentése áll, nem mindegy azonban, hogy mikor mit milyen céllal végzünk. A kutatóállomásokon is eltérő a különféle lelevelezési és csonkázási kísérletek koncepciója. A változó klímájú Badacsonyban inkább az érés lassítására folynak vizsgálatok (lombtépés, drasztikus csonkázás stb.) immáron öt eltérő évjáratban. Kecskeméten pedig hétéves vizsgálatsorozatban követtük nyomon a virágzáskori lelevelezés hatását a Kadarka esetében. Itt a cél a rothadás mértékének csökkentése volt.

Az agrotechnikai lehetőségek feltárásának évtizedek óta vezető helyszíne Badacsony. Tulajdonképpen mindig is ez volt az ország egyik úttörő kutatóhelye a környezetkímélő talajápolás terén. Az állomás egy eróziónak kitett területén több mint egy évtizede folyik a nyolcféle kezelést alkalmazó talajtakarási tartamkísérlet, melyben a facélia, egy pillangósokból álló keverék, egy speciális fűkeverékből álló tartós növénytakarás, szerves növényi hulladék (sás, nád, kanadai aranyvessző), a természetes gyomtakaró, a mechanikai művelés és a vetett időszaki takarónövényzetek (tritikálé, búza, zab) termésmennyiségre, -minőségre gyakorolt hatásait vizsgáljuk. Az alapparamétereken túl a mérések kiegészülnek növényélettani kutatásokkal (fotoszintézis-, szín- és vízpotenciál-mérés), továbbá levél- és talajanalízissel, illetve talajbiológiai mintavételezéssel.

Környezettudatos növényvédelmi kísérletek mindkét kutatóállomáson folynak. A kezelésbe vont biostimulátorok és növénykondicionáló szerek jellemzően huminsav-, alga-, baktérium- vagy gombaalapú készítmények. Alkalmazásuk a talajban és a lombozaton egyaránt zajlik. A kecskeméti bázison a kezelések alapjául helyileg fontos fajták (Rajnai rizling, Kövidinka, Generosa stb.) szolgálnak, de az így kapott eredmények a dombvidéki termőhelyeken is adaptálhatóak.

A változó fogyasztói igények kielégítése a szőlészetnél kezdődik, így a natúr-, bio-, biodinamikus borok legjobb minőségű alapanyagának előállítása a mi feladatunk. Ennek tapasztalati és tudományos hátterét szolgálják a Szőlészeti és Borászati Intézet kutatóállomásai. Az elmúlt két évjáratban immár Badacsonyban is sikeresen alkalmaztuk az ökológiai szőlőtermesztés feltételeinek megfelelő művelést 2,5 hektár szőlőterületen Kéknyelű, Rózsakő, Budai, Vulcanus és Szürkebarát fajtákon, melynek eredményeként ezen területeken biztonsággal elindítható az ökológiai termesztésre történő átállítás folyamata.

A fenntarthatóság kérdése elválaszthatatlan a klímaváltozástól, hiszen egy jól kondicionált, egyensúlyban lévő ültetvény alkalmazkodóképessége és minősége is kiegyenlítettebb. Szőlészeti kutatásainkban tehát a fő irányok klímaváltozás és fenntarthatóság.

Knolmajerné Szigeti Gyöngyi, Németh Csaba, Németh Krisztina, Szűcsné Varga Gabriella, Varga Zsuzsanna

Felhasznált források

https://www.euractiv.com/section/agriculture-food/news/pesticide-challenge-leaving-french-viticulture-with-little-choice/

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/novenyvedoszer/2019/index.html