A 2024-es év különösen nehéz időszakot jelentett a magyar szőlő- és borágazat számára, mivel az időjárási szélsőségek és a technológiai kihívások egyaránt komoly terhet róttak az ágazatra. Bár a tavaszi fagykárok és a rendkívüli nyári hőség jelentősen csökkentette a termést, a borászati innovációk és a szakértelem lehetővé tették, hogy a szőlő minősége megfelelő maradjon. Az alábbi esszé részletesen bemutatja az idei év tapasztalatait, a kihívások kezelésére tett intézkedéseket és az ágazat jövőbeni lehetőségeit.

Szőlőterület

A Hegyközségi Információs Rendszer (HEGYIR) adatai alapján 2024-ben Magyarországon 58 249 hektáron termesztettek borszőlőt. Az ültetvények területe január 1. és december 31. között 1,7%-kal, 987 hektárral csökkent. Legnagyobb mértékben a Kunsági (–292 ha), a Mátrai (–177 ha) és a Tokaji borvidéken (–96 ha) esett vissza a terület, arányaiban pedig leginkább a Bükki (–3,4%), a Móri (–3%) és a Mátrai borvidék (–2,98%) változott. Mindössze a Szekszárdi borvidéken nőtt a borszőlővel beültetett terület nagysága: itt 6,2 hektárral, 0,3%-kal nőtt az ültetvényfelület.

A legnagyobb területen termesztett fajta továbbra is a Kékfrankos, 2024-ben 6 983 hektárt fedett le, de január 1. és december 31. között 156 hektár tűnt el belőle. Második legnépszerűbb fajta a Bianca, melynek termőterülete tavaly 55 hektárral nőtt, így összesen 5 746 hektárt tesz ki. Harmadik helyen áll a Cserszegi fűszeres, 3 587 hektárnyi ültetvénye azonban 120 hektárral csökkent. Mind termőfelület, mind csökkenés szempontjából a Furmint a negyedik a sorban. 2024-ben 3 384 ha volt a területe, ami január 1. és december 31. között 70 hektárral lett kisebb.

A termőterületi pluszt elkönyvelni képes borszőlőfajták között a Bianca után az Irsai Olivér a második a sorban – 2 710 hektáros területe tavaly 49 hektárral lett nagyobb –, a harmadik helyezett pedig a Villard Blanc, amelyet 44 hektáros növekedés után is csak viszonylag kis felületen, 333 hektáron termesztenek.

2024-ben összesen 11 fehér- és 2 kékszőlőfajta területnövekedése haladta meg az egy hektárt. Három olyan új szőlőfajta jelent meg a szüret után, amely egy évvel ezelőtt nem szerepelt a nyilvántartásban. A Zervin (0,75 ha) és a Kovácsi (0,048 ha) új fajtaként kerül be az ültetvények közé, e fajtákhoz 2023-ig visszamenőleg nincs területnagyság bejegyezve. A Szirénnek (0,017 ha) ugyanakkor a korábbi években többször változott a területe, az utóbbi tíz évben ugyanakkor nem tartozott hozzá ültetvény a nyilvántartásban.

Az időjárás hatásai a termelésre

Az időjárás tekintetében lassan megszokottá válik a rendkívüli. A 2024-es év rendkívüli időjárási tényezője a világszinten is rekord magas hőmérsékletlánc volt. Hazánkban a Hungaromet adatai szerint a középhőmérséklet országos átlagban 2,1 °C-kal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a legmelegebb 1901 óta, és a korábbi csúcstartó 2023-as évi középhőmérsékletnél is 0,7 °C-kal magasabb volt. A tél, a tavasz és a nyár is melegebb volt a sokéves átlagnál. A rendkívül enyhe tél vége a vegetáció gyors indulását eredményezte. Március és április folyamán azonban fagykárok sújtották az ültetvényeket az ország néhány területén. Az Alföld és a Dunántúl egyes részein a károsodás mértéke helyenként elérte a 80%-ot, ami különösen nagy kihívást jelentett a szőlősgazdák számára. A korai melegedés okozta gyors vegetációs indulást így jelentősen visszavetették a márciusban és áprilisban rövid ideig tartó hideg reggelek és hűvös nappalok.

Az aszályos nyár tovább növelte a nehézségeket: több hőhullám is érintette az országot, amelyek folyamán a csapadékmennyiség 36%-kal maradt el az átlagos értéktől. Ezek a hőhullámok a szőlő érési folyamatát is felgyorsították, miközben a bogyók zsugorodtak, ami alacsonyabb terméshozamot eredményezett. Az öntözés nélküli területeken a szőlőültetvények fokozott stressznek voltak kitéve. Ugyanakkor az extrém hőség kedvezőtlen hatásait némileg ellensúlyozta, hogy a gombás megbetegedések terjedése visszaszorult.

Emiatt a szüret 2024-ben jelentősen korábban, akár 2-4 héttel a szokásos időpont előtt kezdődött. A korai érésű fehérbortermő szőlőfajták, mint a Csabagyöngye és az Irsai Olivér, már július végén a pincékbe kerültek.

Terméshozam, minőségi mutatók és az agronómiai kihívások

A 2024-es év során számos agronómiai és technológiai kihívással is szembe kellett nézniük a termelőknek. A szüretelési időszak rövidsége miatt a gépi erőforrások, különösen a kombájnok túlterheltek voltak. Ez nemcsak a munkafolyamatok hatékonyságát csökkentette, hanem késedelmeket is okozott a szőlő betakarításában. Emellett a pincészetek hűtési kapacitása sok helyen nem bizonyult elegendőnek a gyors feldolgozási ütem biztosításához, különösen a hőség miatti megnövekedett igények idején. Ezek a tényezők sok borászatnál rávilágítottak az agronómiai és technológiai fejlesztések szükségességére.

A HEGYIR-be 2025. január 7-ig rögzített adatok alapján a szüretelt szőlő mennyisége 2024-ben országos szinten 3,73 millió mázsa volt, ami az elmúlt tíz év legalacsonyabb termése, és 11%-kal maradt el a 2014–2023-as évek átlagától. A Kunsági borvidéken, amely a magyar bortermelés jelentős részét adja, a terméshozam 19%-kal volt kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A tényleges termésátlag országos szinten 78 mázsa lett hektáronként, 5 mázsával (7%-kal) alacsonyabb a 2023-as hozamnál, és körülbelül ugyanennyivel marad el az előző öt év átlagtermésétől.

Mindössze három olyan borvidék volt 2024-ben, ahol a termésátlag meghaladta az előző öt év átlagát: a Balatonboglári (+6 q/ha, 6%), a Móri (+5 q/ha, 7%) és a Neszmélyi borvidék (+13 q/ha, 17%). A Balatonboglári borvidék volt az egyetlen a tavalyi szüretben, ahol átlagosan 100 mázsánál több szőlőt tudtak szüretelni a termelők hektáronként (106 q/ha). A Kunsági borvidék a teljes termés 42%-át adta, összesen 1,56 millió mázsát, ami az elmúlt öt év átlagánál 10%-kal alacsonyabb termésátlagnak köszönhetően az utóbbi évek legalacsonyabb termése a Kunságon.

A szüretelt szőlő mennyiségének 74%-a, 2,7 millió mázsa a fehérszőlő, a maradék közel egymillió mázsa pedig rozé és vörösbor készítésére alkalmas kékszőlő. A tíz legnagyobb mennyiségben szüretelt fehérszőlőfajta adja a fehérborkészítés alapanyagának 72%-át, a teljes szőlőtermésnek pedig az 53%-át, összesen 1,97 millió mázsát. A kékszőlők esetén a hat legfontosabb fajta mennyisége (840 ezer mázsa) a kékszőlők 86%-át teszi ki, a teljes borszőlőmennyiségnek pedig 22%-át. Így tehát a top 10 fehér és top 6 kék fajta lefedi a teljes borszőlőtermés háromnegyedét.

Fajták közül a Bianca vezet, mely az országos termelés 15%-át (a fehérborszőlő-termés 20%-át) adja, összesen közel 558 ezer mázsát. Ezt követi a legnagyobb területen termesztett Kékfrankos kb. 400 ezer mázsával, 11%-os (a kékszőlők tekintetében 41%-os) részesedéssel. A harmadik legnagyobb mennyiségben termelt fajta 2024-ben a Cserszegi fűszeres volt bő 227 ezer mázsával, ami a fehérszőlő 8%-át és a teljes termés 6%-át jelenti.

A mennyiségi csökkenés ellenére a szőlő minőségi mutatói kifejezetten kedvezően alakultak. A termés jó beltartalmi értékei, megfelelő cukorfoka és savtartalma ígéretes alapanyagot biztosított az új borok készítéséhez. A megtermelt szőlőből a 2024-es évjáratban a becslések szerint mintegy 2,6-2,8 millió hektoliter bor készülhet.

Készletek

A HNT 2017. óta végez szakmaközi készletfelmérést a pincékben lévő bormennyiség megismerése érdekében, melynek keretében a termelők nagy része 2022. december 31. óta már havonta küldi meg adatait. A 2024. november 30-i borkészlet Magyarországon mintegy 3,5 millió hektoliter volt, ami 390 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, és az előző két naptári év végi készletétől is jelentősen elmarad.

Export, import

A KSH adatai alapján a borászati termékek exportja 2024 első tíz hónapjában jelentős, 17%-os emelkedést mutatott az előző év hasonló időszakához képest. Ez összesen 1,2 millió hektoliter magyar bort jelent a külföldi piacokon, ami 178 ezer hektoliterrel több, mint 2023-ban. Január és október között 2003 óta még soha nem szállítottak ennyi magyar bort külföldre. Értékben a növekedés 18%-os volt, összesen 19,3 millió euróval fizettek többet a magyar borokért, mint az előző évben. A borok literenkénti egységára ugyanakkor csak rendkívül kis mértékben, 0,8%-kal, 0,78 eurócenttel emelkedett. Különösen az export mennyiségének 3%-át, értékének 7%-át kitevő pezsgők iránt nőtt a kereslet, 57%-os emelkedéssel, míg a 22%-ot (értékben 38%-ot) képviselő palackos borok exportja 8%-kal nőtt. E két termékkategória esetén ugyanakkor az egységár 2023-hoz képest 2,6, illetve 2,7%-kal csökkent: a pezsgők literenként 2,31 euró helyett 2,25 euróért keltek el, míg a palackos borok ára 1,87 euróról 1,82 euróra változott. A magyar borászatok továbbra is legnagyobb részt folyóbort szállítanak külföldre. A teljes export 56%-át a lédig bor teszi ki, mely literenként átlagosan 0,67 euróért kel el, így – alacsony ára miatt – az exportbevételből csak 36%-ot képvisel.

Magyarország legfontosabb exportpiacai évek óta Szlovákia, Németország és Csehország – mindössze a két utóbbi ország cserélt helyet 2022-ben. E három ország fogyasztja el a külföldre szállított borok 56%-át, a bevételnek azonban csak 40%-át adja. Mindegyikük zömmel folyóbort vásárol hazánkból. Szlovákia és Csehország valamennyi kategóriában (KN-kód szerint: pezsgő, palackos, kannás és lédig bor, valamint must) az átlagnál alacsonyabb áron vásárol, míg Németország a lédig bor kivételével minden termékért többet fizet, mint az átlagos exportár, azonban az oda szállított borok 82%-a folyóbor.

A hazánkba érkező importborok mennyisége évek óta alacsony, 2018 óta 100 ezer hektoliter alatti. Tavaly az év első tíz hónapjában közel 58 ezer hektoliter bor érkezett hozzánk külföldről, 97%-ban kiszerelt palackos termék, melynek 17%-a pezsgő.

Fogyasztás

A szakmaközi készletjelentésekből az látszik, hogy a fehérborok iránti kereslet folyamatosan nő, a havi készletváltozás emelkedő trendet mutat. Alapvetően ennek tudható be az országos borkészlet folyamatos csökkenése. A rozéborok fogyása bár kis mértékben, de szintén nő. A vörösborok esetén azonban a havonta kitárolt mennyiség enyhén csökkenő trendet mutat, ami igazolja a vörösborvásárlás visszaesésről szóló termelői visszajelzéseket.

A bormérlegből számított belföldi fogyasztás ingadozó, de évek óta csökken. Az egy főre jutó borfogyasztás a 2021. évi 20,7, illetve a 2022-es 20,5 literről 2023-ban 18,7 literre mérséklődött a teljes lakosság körében (2024-re vonatkozóan a HNT-nek még nincs adata).

A borvásárlás világszintű csökkenésének oka egyebek között a fogyasztási szokások változása, az alkoholellenes trendek térnyerése, illetve a fogyasztásnak az alkoholmentes italok felé történő eltolódása.

Jövőbeni kilátások

Az elmúlt évek tapasztalatai világossá tették, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az agronómiai fejlesztések és a technológiai innovációk elengedhetetlenek az ágazat hosszú távú sikerességéhez. Az öntözési rendszerek fejlesztése, a modern borászati technológiák alkalmazása és a szárazságtűrő szőlőfajták nemesítése mind kulcsfontosságú szerepet játszanak a fenntartható borászat kialakításában. Emellett az exportpiacok további bővítése és az új fogyasztói igényekhez igazodó termékfejlesztés is új lehetőségeket kínálhat a piaci pozíció erősítésére.

A 2024-es szüreti év számos kihívást hozott, de egyben bizonyította a magyar szőlő- és borágazat rugalmasságát és innovációs képességét is. Bár a terméshozam csökkenése és az alacsony borkészletek átmeneti nehézségeket okozhatnak, a minőségi mutatók kiváló évjáratot vetítenek előre, ami biztosítja, hogy a magyar borok versenyképes termékként legyenek jelen a hazai és világpiacon egyaránt. Az ágazat jövője a klímaadaptációs stratégiák és az exportorientált fejlesztések sikerén múlik. Az innovatív technológiák és a fenntartható agronómiai gyakorlatok segítségével a magyar borászat hosszú távon is versenyképes maradhat.

HNT