Ültetvényekben bekövetkező mezőgazdasági káresemény bejelentése 2024-ben
A kárenyhítési rendszer lehetőséget teremt a keletkező károk részbeni enyhítésére, ezért ennek kapcsán az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet.
Mi a mezőgazdasági káresemény?
A mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár. A káresemények pontos meghatározását a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény tartalmazza.
- Tavaszi fagykár (kockázatviselés kezdete 04.01. – vége 05.31.) : akkor beszélünk tavaszi fagykárról, ha a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított 2 méter magasságban mért mínusz -2 °C, vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. Tavaszi fagykár esetében a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség a károsodással érintett területen bekövetkezik.
- Téli fagykár (kockázatviselés kezdete az őszi vetésű gabonák, takarmánykeverékek, káposztarepce esetében a kelés időpontja, minden egyéb ültetvénynél 11.30. – vége 03.31.): akkor beszélünk téli fagykárról, ha kockázatviselés helyén a téli időszakban, a talajszinttől számított 2 méter magasságban mért -15 celsius fok, vagy annál alacsonyabb a hőmérséklet. A fagykár bejelentést a téli időszaknál attól az időponttól számítják, amikor a károsodás észrevehetővé válik.
- Őszi fagykár (kockázatviselés kezdete 09.01. – vége 10.15.): az őszi fagykár, a tavaszihoz hasonlóan, a kockázatviselés helyén, az őszi időszakban a talajszinttől számított 2 méter magasságban mért mínusz -2 °C, vagy annál alacsonyabb hőmérséklet fennállásakor határozható meg.
A hőmérsékleti adatokról a termelő a Magyar Meteorológiai Szolgáltató (HungaroMet) honlapján tájékozódhat.
Milyen bejelentési határidőket kell figyelembe venni?
A hozamcsökkenést okozó aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik.
A hozamcsökkenést okozó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági káreseményt, valamint a mezőgazdasági káresemény által okozott várható hozamcsökkenés mértékét a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelenteni (a továbbiakban: kárbejelentés). Ha a mezőgazdasági káresemény tárgyév március 31-e után következik be és a kárbejelentésre nyitva álló, (15 napos) határidő az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor a kárbejelentés az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig (2024.június 10.) tehető meg az alább felsorolt káreseményekre vonatkozó határidők kivételével.
A kárbejelentést meg kell tenni
- téli fagy esetén legkésőbb tárgyév április 15-éig,
- tavaszi fagy esetén legkésőbb tárgyév május 31-éig,
- őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően legkésőbb november 30-áig,
- aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-áig.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy áprilisban bekövetkezett tavaszi fagykár kárbejelentését az egységes kérelem benyújtásával egyidőben/vagy azt követően legkésőbb május 31-ig be kell nyújtani.
Milyen módon kell benyújtani?
A mezőgazdasági káreseményeknek az agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére, illetve a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtására kizárólag az erre a célra kialakított elektronikus bejelentő felületen van lehetőség. Az elektronikus felület használatához a falugazdász hálózat helyi képviselője nyújthat segítséget.
A kárbejelentés elektronikus felülete az alábbi linkre kattintva érhető el: https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/
Mezőgazdasági biztosítási szerződés
A törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelmében, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelmének benyújtása során bejelentett adatok alapján számított üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően nem köt a mezőgazdasági káresemények közül az adott növényi kultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást. A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági biztosítás díjához támogatást vehet igénybe, amelynek részletes szabályait a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X.29.) FM rendelet szabályozza.
A biztosítás megkötésének dátumaként a határozott idejű szerződések esetében a szerződés megkötésének dátumát, a határozatlan idejű – folyamatos – szerződések esetében pedig az adott termelési évben a szerződés megújításának dátumát kell érteni (amely dátumok az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésének dátumai).
Azaz amennyiben a mezőgazdasági termelő folyamatos, határozatlan idejű mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, azt is mindenképp meg kell újítania az első káresemény bekövetkezte előtt. Az adott kárenyhítési évben a folyamatos, határozatlan idejű szerződés, annak megújítása előtt nem fogadható el, mivel az nem tekinthető élő szerződésnek a kárenyhítési eljárásban.
A tavaszi fagykárok esetleges bekövetkezése előtt érdemes megkötni vagy megújítani a mezőgazdasági biztosítási szerződéseket, ugyanis amennyiben a mezőgazdasági termelő a Magyar Államkincstárnál kárbejelentést tesz és a kárbejelentésében feltüntetett káresemény bekövetkezése után köti vagy újítja meg a mezőgazdasági biztosítási szerződését, akkor ezen szerződéseket a Kincstár és az agrárkár-megállapító szervek nem vehetik figyelembe a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek bírálata során.
Kik jogosultak kárenyhítő juttatásra?
A tárgyévben bejelentett károk után kárenyhítő juttatásra az a károsult termelő lehet majd jogosult, aki:
- a jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan benyújtotta a kárbejelentését,
- akinél a növénykultúra – tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év hozamának számtani átlagához képest – 30%-ot meghaladó terméskiesését és 15%-ot meghaladó termelésiérték-kiesését az agrárkár-megállapító szerv igazolta,
- a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig megfizette és
- a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén benyújtotta.
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
A 2024. évben hatályos, mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelését szolgáló agrárkár-enyhítési rendszer főbb jellemzőiről szóló tájékoztató megtekinthető a Magyar Államkincstár a 2024. évi egységes kérelem benyújtásáról szóló 25/2024. (IV. 11.) számú közlemény mellékletei között.
Az állami agárkár enyhítési rendszerről aktualitásokat bővebben a Kincstár és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara www.nak.hu oldalán lehet olvasni.
Felhívjuk szíves figyelmet, hogy az ültetvényhasználó a szőlőültetvényben bekövetkezett, a szüret elmaradását okozó káreseményt legkésőbb a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül köteles bejelenti a területileg illetékes hegybírónak.
Továbbá javasoljuk, hogy a várható hozamcsökkenést okozó káreseményeket is jelezzék a hegybírók felé a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa honlapján elérhető formanyomtatványon.