Újévi remények

A mögöttünk hagyott esztendő az ismétlődő járványon kívül igazán nagy és váratlan eseményt nem hozott a szakmánkban Magyarországon. A szőlő- és bortermelők sokasága – ahogy eddig is – tette a dolgát, ki jobban és tudatosabban, ki kevésbé. Sajnos a szőlő és a bor ára sem növekedett érdemben.

A nemzetközi borászati környezetben sem igazán változtak a termelés és a piaci viszonyok alapszabályai és a piaci trendekben sem történtek fordulatok. Bár azt is el kell mondani, hogy szakmánk egy része nem kellően nyitott még az adaptálható fejleményekre sem. A mélyben ugyanakkor történtek változások, ha ezek hatásai még nem is mindenütt észlelhetőek, ugyanakkor az ágazat hosszútávú fejlődését vetítik előre.

Mindegyik változás közül a legfontosabb, hogy egyre több fiatallal lehet találkozni, akik komoly elszántsággal és felkészültséggel vágnak bele a borkészítésbe, legyen az professzionális vagy hobbiszintű. A szakmában dolgozók között azt lehet érezni és tapasztalni, hogy többekben fogalmazódik meg a változás igénye és szükségessége. Abban biztosan mindenki egyetért, hogy mélyre ható változás nélkül az ágazatban zajló negatív folyamatok erősödnének csak fel, melynek következménye az lenne, hogy az ágazat elveszítené nemzetgazdasági súlyát. Szabályozási szempontból kiemelt fontosságú és a pozitív jövőképet erősíti bennünk, hogy elfogadásra került az új bortörvény. Ezzel párhuzamosan a HNT és annak Elnöksége több jogszabály módosítását kezdeményezte, valamint fogadott el olyan szakmaközi piacszervezési intézkedéseket, amelyek miniszteri rendeletben is kiterjesztésre kerültek.

Nem lehet kérdés: önkormányzatunk önigazgatása hosszú távon az ágazat általános szakmai, kulturális színvonalához fog igazodni.

Mégis tele vagyunk kérdésekkel: mit hoz a jövőnk, mi vár ránk? Melyek azok a területek, amelyek valóban kihatással lesznek a magyar szőlő- és bortermelésre az előttünk álló esztendőkben?

A teljesség igénye nélkül:

• A nemzetközi környezet és trendek pontos felismerése, azok helyes itthoni adaptálása.
• Digitalizáció, melynek közigazgatási előszobáját jelenti a 2022-ben bevezetésre kerülő ePincekönyv rendszer.
• A klímaváltozás következtében egyre több korábban ismeretlen mértékű és gyakoriságú időjárási anomáliára kell felkészülnie az ágazatnak.
• A tőke- és termelés koncentráció folyamata megállíthatatlan az ágazatban, aminek következménye, hogy az ágazati szereplők és döntéshozók száma folyamatosan csökken.
• A szőlő- borágazat hagyományosan élen jár az innovációban, de az ipari fejlődés erősen felveti az innováció gazdasági megtérülését és annak kockázatát.
• Nem mehetünk el a globalizáció kérdésköre mellett. Míg a kereskedelmi csatornák folyamatosan koncentrálódnak, addig a borágazat termelési szerkezete regionális jellegű.
• Ezekre a kihívásokra csak a termelők közösségének átgondolt munkája és szerepvállalása adhat választ.

Békés, boldog új esztendőt kívánva mindannyiunknak,

Légli Ottó

elnök