Szőlő-bor világtükör

Lazul a skandináv monopóliumrendszer?

Nyáron történelmi döntést hozott a svéd legfelsőbb bíróság. Az ország alkoholmonopóliuma, a Systembolaget beperelte a dán Winefinder webshopot, mivel az svéd magánvevőknek szállított bort. A skandináv országban csakis a Systembolaget üzleteiben lehet alkoholt vásárolni – ezért monopólium –, azonban az EU egyéb országainak webshopjai úgy tűnik, kiskaput jelentenek. A Systembolaget azzal érvelt, hogy a dán webshopnak svéd anyacége van, amely a pénzügyi, az IT és a vevőszolgálati feladatokat is ellátja, a bíróság szerint azonban az a lényeges, hogy hol történik a tényleges eladás, ami pedig nem Svédországban, hanem Dániában valósul meg. Tekintve, hogy egy svéd állampolgár online akár 90 liter bort is rendelhet évente – szigorúan „saját felhasználásra” –, ez akár jelenthetné a monopóliumrendszer jelentőségvesztését is, azonban nem így van. A Statista piackutató cég adatai szerint a Covid előtt az online értékesítés 2% alatt volt Svédországban, a pandémia idején felkúszott 2,8%-ig, de idénre már visszaesett 2,3%-ra, és a közeljövőben nem számítanak nagyobb emelkedésre. Egyébként a svédek elégedettek a meglévő rendszerrel, ezt bizonyítja egy online bormagazin közel 500 fős közvélemény-kutatása is. A válaszadók többsége elégedett a választékkal, a nyitva tartással, a személyzettel, sőt úgy vélik, hogy a rendszer az egészségüket is óvja. Mindössze a válaszadók 2%-a iszik a monopólium sajátságai miatt többet – mivel ritkában tart nyitva, egyszerre többet vásárolnak, nehogy alkohol nélkül maradjanak, viszont emiatt többet is isznak…

Mindeközben Finnországban már a monopóliumon kívül, a sima szupermarketekben is elérhetőek lesznek a 8% alatti borok – ezekben a boltokban 5,5%-os gyümölcsbort eddig is lehetett kapni. A változás azért lényeges, mert szakértők szerint kikövezte az utat a „rendes”, akár 13%-os borok árusításának liberalizációjáig. Mindez pedig nem másoknak, mint a finn borászoknak köszönhető. Igen, vannak olyanok, olyannyira vannak, hogy szövetségük is van, és a tavaly a mezőgazdasági és erdészeti minisztériumnak benyújtott indítványuk szerint Finnországnak bortermelő ország státuszt szeretnének, ezzel jogosultak lennének a bortermelő országoknak nyújtott támogatásokra. A szövetségnek 110 tagja van, de egyelőre csak öt foglalkozik szőlőborral – amit viszont nem nevezhetnek bornak az EU-státusz hiányában. Meg persze azért sem, mert például melegházban termesztették a szőlőt. A szövetség egy-két lelkes tagja azonban abban bízik, hogy egy évtized múlva akár piaci tényező lehet a finn bor hibrid fajtákkal és megfelelő praktikákkal (például a tőkék betakarásával a hidegben).

Forrás: Meininger Wine Business

A fotón Juha Quist és Anna-Maija Harikoski a hideg ellen betakart tőkékkel, emiatt alacsonyan elhelyezkedő fürtökkel (Fotó: karjalainen.fi)

Már nem maradt érv a nehéz palackok mellett

Egészen friss hír, hogy befolyásos kereskedőcégek csatlakoztak szerte a világból a Fenntartható Kerekasztal kezdeményezéséhez, miszerint vállalják, hogy 2026 végére a mostani átlagos 550 grammos palacksúlyt a polcaikon lecsökkentik átlagosan 420 grammra. Az akciónak aligha volna „súlya”, ha nem olyan nagy nevek álltak volna mellé az első pillanatban, mint a Systembolaget monopólium Svédországban, a Whole Foods Market és a Naked Wines az Egyesült Államokban, illetve a Laithwaites, a Lidl GB, a Naked Wines UK, a Virgin Wines, a Waitrose és a The Wine Society az Egyesült Királyságban. A borászat teljes folyamata során a palackok gyártása és szállítása jelenti a legnagyobb környezetterhelést, ami a palackkönnyítéssel jelentősen csökkenne.

A kezdeményezésnek a legfőbb alapot dr. Peter Stanbury átfogó kutatása adta, aki tanulmányát a legutóbbi Master of Wine szimpóziumon mutatta be a német Wiesbadenban. Stanbury elővette a borászok két legfőbb ellenérvét, majd megcáfolta őket. Számos borbirtokon még mindig tartja magát a nézet, hogy a súlyos palack magas minőségű bort jelent a vásárlók fejében. Stanbury markánsan fogalmaz: „ha a marketingeseid ezt állítják, rúgd ki az összeset”. A kutatása ugyanis azt mutatja, hogy a vásárlók más szempontok mentén döntenek, kezdve az árral, az ismerős névvel, személyes ajánlással. A világ ünnepelt kultuszborai közül alig akad súlyos palackos, a fehérboroknál egyenesen ismeretlen a jelenség. A másik kifogás a megnövekedő töréskár miatti aggodalom – Stanbury azonban erre is cáfolatok sorát hozta, egyebek közt a bristoli üveggyárat, ahol tíz éve könnyű palackokat gyártanak, és nem nőtt a töréskár – állítják, hogy sok múlik a tervezésen, és lehet, hogy idővel meg kell válni a palack alján lévő bemélyedéstől. Az üveggyártók egyébként szívesen fektetnek energiát az átállásba, ha ezen az áron egyáltalán megtarthatják a piaci részesedésüket, hiszen ott vannak az alternatív csomagolóanyagok, amelyek komoly versenytársakká váltak mára.

Aki tehát palackoz még súlyos palackba, vegyen tőle érzékeny búcsút és kezdje el mérlegelni a további lehetőségeket.

Forrás: JancisRobinson.com

71 magyar érem a legnagyobb ázsiai OIV-versenyen

A Berliner Wine Trophy az egyik legnépszerűbb nemzetközi borverseny a hazai borászatok körében, így nem meglepő, hogy a német szervezésű ázsiai versenyen is nagy volt a magyar részvétel. Összesen 1216 érem talált gazdára, és a 29 ország közül az olaszok szerezték a legtöbbet, őket követte Spanyolország, Németország, Franciaország, Ausztria, majd Portugália. Magyarország a tisztes 7. helyet szerezte meg az éremtáblán, az egykori keleti blokk országai közül viszont az első a 71 éremmel, Csehország a második, de messze, 37 éremmel. A magyarok 9 nagyaranyat, 60 aranyat és 2 ezüstérmet szereztek. Érdekesség, hogy a nagyaranyat szerző, szinte „megszokott” tokaji borok mellett két nem tokajit is találunk, mindkettőt az Etyeki Kúriától: az MSP Zenit 2020 és a Pinot Noir 2019 kapta még meg a verseny legnagyobb elismerését.

Az összes érmes bor a www.wine-trophy.com oldalon található meg.

Gyors segítség az új EU-s címkerendelet megoldására

Alig hevertük ki a pallosként fejünk felett riogató uniós környezetterhelési rendelet okozta sokkot, most pedig a borcímkék tartalmának digitalizálása a következő megoldhatatlannak tűnő probléma. A december 8-án hatályba lépő 2021/2117-es számú rendelet előírja egyebek között az allergének kötelező feltüntetését a boroscímkéken a bor tápanyagtartalmával és az összetevőkkel együtt. Tovább fokozza az aggodalmakat, hogy ezeket az információkat exportált borok esetén a célországok nyelvén is elérhetővé kell tenni. Egyértelmű, hogy egy több országba is exportált bor hátcímkéjén egyszerűen nem fér el esztétikusan – vagy sehogy – ennyi információ több nyelven, ezért a QR-kód a kézen fekvő megoldás. Létezik számos ingyenes QR-kód generátor, azonban nem dőlhetünk hátra, mert ezeket az EU adatvédelmi okokra hivatkozva nem fogadja el, ugyanis a követőkódok és marketingeszközök használata szigorúan tilos. Ugyanezen okokból az sem megoldás, ha a borászat weboldalát írjuk ki a címkére. Aki már itt feladja a probléma megértését, annak – és mindenki másnak – segítséget nyújt a Winefo nevű spanyol-magyar projekt. A felületükön nagyjából 30 másodperc alatt elkészíthető egy boroscímke QR-kódja, és egy méltányos árú előfizetéssel (250 euró) korlátlan számú címke készíthető el az Európai Unió mind a 24 hivatalos nyelvén – elvileg örökre. Mindehhez magyar nyelvű, könnyen elérhető ügyfélszolgálat is társul.

További információ: winefo.eu/hu

Wine Future – portugál konferencia a hogyan továbbról

November 7–9-én már negyedszer rendezik meg a Wine Future nevű háromnapos konferenciát, ahol olyan világsztárok adják egymásnak a mikrofont, mint Maureen Downey – aki az évszázad borhamisítását leplezte le –, Richard Siddle, a The Buyer főszerkesztője vagy Bruce Dickinson, az Iron Maiden énekese, aki rocksztársága mellett komoly üzleti karriert is magáénak tudhat. A konferencia helyszíne a mesés Coimbra városa, a részvétel pedig 350 euró (ebédek, kávészünet és welcome fogadás is van benne), kóstolókkal együtt 550 euró. Kiállítani is lehet, úgy 980 euró a legolcsóbb verzió – borászoknak ez éri meg legjobban, mert ez a stand mellett két konferencia-belépőt is tartalmaz.

További információ:www.winefuture.org

November 8-ig lehet nevezni a San Franciscó-i borversenyre

Az Egyesült Államok egyik legnagyobb presztízsű borversenye világviszonylatban is említésre méltó: 1980-ban indult, így idén már a 43. versenyre készülnek. Magyar szereplők is rendszeresen felbukkannak a versenyen, a Furmint USA-kampánya idején (2016-ban) például 16 éremmel jutalmazott magyar borászat volt az eredménylistán. Tavaly is született hazai elismerés, a balatoni Kékajtó borászat kapott ezüstérmet Faust Kékfrankos 2018 borára. Idén november 8-ig lehet nevezni, a mintáknak november 17-ig kell megérkezniük, a nevezési díj pedig 110 dollár, amiből a HNGRN10 kóddal a magyar borászatok 10% kedvezményt kapnak.

További információ: thetastingalliance.com (a Competitions menüpontnál kell kiválasztani a San Francisco International Wine Competition almenüt)

Összeállította: Németh Ágnes