Szőlő-bor világtükör

Magyar borászatok külföldi médiában: Gilbert & Gaillard, IWSC, Decanter

Még hogy uborkaszezon a nyár! Sorra jöttek a versenyeredmények egész nyáron, és az európai sajtó is kifejezetten sokat foglalkozott Magyarországgal. A legnagyobb terjedelmű megjelenés a világ egyik vezető bormagazinja, a brit Decanter augusztusi számának 16 oldalas melléklete, amelyet teljes egészében Magyarország vulkanikus borvidékeinek és borainak szenteltek. A melléklet taglalja Magyarország helyét a vulkanikus borok trendi piacán, bemutatja a vulkanikus borvidékeket, és természetesen borleírásokban is bővelkedik a kiadvány, amely olyan szerzők közreműködésével valósult meg, mint Caroline Gilby MW, a magyar származású kanadai John Szabo Master Sommelier, Beth Willard és Sue Tolson.

Számos publikáció született a magyar kiállítókkal is lezajlott londoni Ultimate CEE Wine Fair, illetve a balatoni GROW olaszrizling-verseny és fórum, valamint az idén importőröket is beutaztató Winelovers Wine Awards nyomán.

A legrégebbi brit borverseny, az International Wine and Spirit Competition online magazinja közreadta a világ 12 Cabernet franc-jának listját, benne egy villányi borral, a Csányi Pincészet 2019-es Chateau Teleki Villányi Franc-jával.

A patinás francia bormagazin, a világ 22 országában terjesztett Gilbert & Gaillard pedig 35 éves története során most először szentelt egy hosszabb írást Magyarországnak. A 8 oldalas cikket – köszönve a megtiszteltetést – én készítettem, az írás kitér a jelenlegi borfogyasztási szokásokra, az ország exportpiacaira és röviden bemutatja az ország borrégióit és borvidékeit. Természetesen borokat is kóstoltak a magazin szakértői, az értékelések egy plusz oldalon, a magazin végén kaptak helyet.

 

Füst a borban, aminek nem örül a borász

Kalifornia, tudomány

Minden borász hosszasan tudna sorolni a terheket, az ágat, ami szegény borászt húzza, ott a végtelen bürokrácia, a csökkenő fogyasztás, az erőszakos, árakat leszorító multik. Van azonban olyan csapás, amivel Magyarországon még nem kell számolni, legalább emiatt fellélegezhetünk – ez pedig az erdőtüzekből származó füst okozta zavaró illat- és ízjegy a borban. A kaliforniai nagy tüzekben több borászat vált földdel egyenlővé, de akik megúszták, azokat is elérte a füstfelhő. Az Oregoni Borászati Kutatóintézet már öt éve kutatja, hogy mit lehet tenni. Nem elég simán lemosni a szőlőt? – tették fel a kérdést a borászok, de sajnos nem ilyen egyszerű a megoldás. A füst összetett dolog, tartalmaz szilárd és folyékony aeroszolokat, gázokat és több száz szerves illóanyagot, ezek beszívódnak a szőlőbogyó szövetébe, és a bort kóstolva hosszan megmaradó füstös ízjegyeket érezhetünk. Vizsgálják az előrejelzés eredményességét, vagyis azt, hogy egy lángoló erdő az időjárás függvényében mekkora eséllyel okoz füstkárt egy ültetvényen. Azzal is próbálkoznak, hogy bevonatot képezzenek a szőlőbogyón, amely megvédi a szőlőt. A kutatás harmadik csapásiránya pedig az olyan borászati technikák kidolgozása, amelyek csökkenthetik a füst hatásait. Jó hír, hogy a füstkár nem marad a szőlőben a következő évjáratra, rossz hír azonban, hogy jóval a zsendülés előtt is kárt tud okozni a füstfelhő. Mindezt most csak azért írtuk le, hogy kicsit örülhessenek a magyar borászatok, hogy legalább egy nyűggel kevesebb – és persze tartsuk be a tűzgyújtási tilalmat!

A bor utazó nagyköveteinek nehéz élete

Mit tehetünk a repülésmizéria ellen

A bor utazós szakma, ahogy ezt nemrég Alexandra Wrann, a német Weinwirtschaft főszerkesztője is fejtegette egy írásában a mostani, ugrásszerűen megszaporodott repülési gondok kapcsán. Valóban, a Covid idején egyre-másra szerveződtek a távolról celebrált online borkóstolók, de hogy mennyire utáltuk ezeket, azt bizonyítja, hogy a járvány elültével úgy eltűntek az online borkóstolók, mintha sosem lettek volna. Végre mehetünk borkiállításokra, látogathatjuk a külföldi partnereket, mehetünk tanulmányutakra – csak ne kellene annyi bosszúsággal szembesülni, mint idén nyáron. Saját tapasztalat volt, hogy egy rendezvényre 54 külföldi szakemberből ötnek voltak az utazásával súlyos problémák: kettejük járatát teljesen törölték, el sem tudtak jönni, hárman pedig reptéren töltötték az éjszakát, és több mint 24 órás késéssel érkeztek. És ezek csak a legsúlyosabbak, a többiek „csak” egy-öt órás késéssel érkeztek. Alexandra Wrann azt javasolja, hogy kerüljük a rossz hírű légitársaságokat, de nekünk a hírhedt Wizzair és Ryanair mellett például Norwegian Airlines-járattal is volt gondunk, no és a Lufthansával is, amely kapcsán a német borszakíró is írja, hogy sorozatosak a problémák. Mit lehet tenni, ha már egy Lufthansa-szintű légitársaságban sem bízhatunk? Nekem, saját tapasztalatok alapján három javaslatom van.

1. Aki teheti, ne a megbeszélt találkozó napján utazzon, hanem előző nap. Tényleg szinte minden járat késik, a pontos érkezés ritkaságszámba megy. A plusz szállás plusz költség, de egy régóta tervezett találkozó meghiúsulása nagyobb kár.
2. Ahol lehet, utazzunk vonattal. A Budapest–Bécs vasútvonallal is vannak gondok, más természetűek, de Európában alapvetően jól lehet vonattal közlekedni, olcsóbb, végig van wifi, tölthetjük a laptopot, nem kell horrorisztikus költségekkel számolni a feladott bőrönd után – vihetünk bármennyi bort extra költség nélkül.
3. Ha megtörtént a baj, és legalább három óra késéssel szállt le a repülő, akkor érdemes kompenzációt kérni. A légitársaságok persze nem adják könnyen, de vannak erre szakosodott cégek, akik némi jutalékért cserébe elvégzik a munkát. Egy háromórás késés után általában 300 eurós kártérítésre számíthatunk, ha abból 40-50 eurót levesz a cég, de nem kell vele foglalkozni, akkor talán megéri. (Én a flightright.co.uk céggel próbálkoztam, sikerrel.)

Pincelátogatásra fel!

12 döntős írás 40 hazai borászattal

A HNT már harmadik éve támogatja a magyar szervezésű, de magyar és angol nyelven is zajló WebWinWriting borszakíró-versenyt, melynek köszönhetően idén 12 döntős cikkre több mint 7000 szavazat érkezett itthon és külföldön. A döntős írások közt szerepelt a JancisRobinson.com borszakírójának átfogó balatoni cikke is nem kevesebb mint 102 borleírással. A cikkeknek egy vagy több pincészetnél tett látogatásról kellett szólnia, olyan írásokat vártak a szervezők, amelyek kedvet csinálnak a pincetúrákhoz, hogy még a nem borértő olvasók is ki akarják próbálni a pinceélményt. A legjobbnak ítélt hat angol és hat magyar nyelvű írás összesen több mint negyven hazai borászatot mutatott be. A külföldi győztes az olasz Marco Barbieri lett a Söptei Pincészetnél készített cikkével, a magyar győztes pedig Ercsey Dániel lett a Von Beőthy borászattal.

Száraz november helyett „Gyere át októberben”

Antiabsztinens kampányok

Itthon idén nyáron egyszerre két kampány is fut azzal a céllal, hogy a fiatalabb korosztályoknak vonzóvá tegye a bort, mindkettőben a koktélok a főszereplők. Vannak olyan vélemények is, miszerint ezzel nem oldunk meg semmit, mert ha működik is, a fiatalok nem a bort szeretik meg. Az Egyesült Államokban is téma a Z generáció megszólítása, amire szükség is van: nemrég egy népszerű sommelier kérdezte meg fiatal követőit a TikTokon arról, hogy miért nem isznak bort, és a 35 ezer válaszadó jelentős része szerint az alkohol szó szerint méreg. Kutatók tovább boncolgatták a témát, és azt találták, hogy ezen a generáción akkora a nyomás, olyan magas elvárásokat támasztanak irántuk (többek között saját maguk), hogy állandóan csúcsformában akarnak lenni, ezért nem engedhetik meg, hogy ne legyenek teljesen józanok. Minden pillanatot meg akarnak élni, ezért is őrzik a józanságukat. Akik mégis kóstolnának bort – mert tudják, hogy az egy szép és izgalmas világ –, azokat ugyancsak a maximalizmusuk tartja vissza: idejük nincs elmélyedni a témában, ismeretek nélkül viszont nem mernek választani. Honore Comfort, a Kaliforniai Bormarketing Intézet elnökhelyettese szerint a megoldás a játékosság. A fiatalok a nagy nyomás mellett vagy talán éppen amiatt arra vágynak, hogy az élet legyen móka, így minden, ami a játékos, pláne, ha barátokkal együtt űzhető, akár a digitális térben, az vonzó számukra. Ezt bizonyítja az a jelenség is, hogy mióta létezik borkereskedő applikáció a fine wine, vagyis az egészen drága borok piacán, azóta megjelentek a huszonévesek is ebben a szegmensben. Bitcoin vagy Chateau Latour – mindegy, mert a lényeg a játék.

Egy szintén amerikai borszakíró, Karen MacNeil olyannyira besokallt a száraz január és száraz október kezdeményezésektől (náluk október az egyik hírhedten absztinens hónap), hogy elindított egy „Gyere át októberben” kampányt, hangsúlyozva a bor társaság-összekovácsoló erejét. Abban bízik, hogy a fiatalok rájönnek, a bor nem méreg, nem fogják tőle „nem megélni a pillanatot”, sőt, éppen ellenkezőleg, a bor a közös felfedezés élményével ajándékozza meg őket. A comeoveroctober.com oldal már működik, tele tanáccsal és érdekességekkel, érdemes felkeresni.