Szőlő-bor világtükör
Wine Travel Awards – elindult a nevezés
Egy vadonatúj nemzetközi díjat hívtak életre parádés zsűritagokkal azzal a céllal, hogy a Covid-krízis után segítsék a borturizmus erőre kapását. Keresik a borvidékek és bortermelő országok kimagasló szereplőit és helyeit, így nevezhet boros útikalauz szerzője, influenszer, de természetesen borászat, borbár vagy más boros komplexum is. A nevezési díj elég borsos, az első kategóriában 380 euró, és ha valaki egy másik kategóriába is szeretne nevezni borturisztikai szempontból kimagasló birtokát, akkor azért már „csak” 285 eurót kellene fizetnie, ha pedig még egy harmadikban is indulna, annak 190 euró az ára. Bár a hat kategóriából igazán csak kettő illik borászatokra, ezek a következők:
- Az ország „névjegykártyája” (alkategóriák: kihagyhatatlan úti cél; az ország névjegykártyája; haladó megközelítés; az év felfedezése; autentikus helyszín; műalkotás).
- Borgasztronómiai rendezvények (alkategóriák: az év eseménye; a régió mágnese; a leghatékonyabb rendezvény; a jövő premiere).
A zsűritagok között olyan elismert hírességek vannak, mint Felicity Carter borszakíró, Fiona Morrison MW, a Thienpont Wine igazgatója, Szolnoki Gergely, a Geisenheim Egyetem piackutatási részlegének professzora, vagy Philippe Massol, a bordeaux-i mesés látogatóközpont, a La Cité du Vin megálmodója és igazgatója. A Wine Travel díj honlapja novembertől éri el tejes pompáját, de nevezni már lehet, egészen január 2-áig.
Hol teremnek a világ legjobb borászatai?
Néhai Hankiss Elemér társadalomkutató gyakran foglalkozott azzal, hogy egyes témákban hol a világ közepe. A filmvilág kapcsán Hollywood szerepét nehéz elvitatni, az óragyártás kapcsán nagy biztonsággal böknénk Svájcra a térképen, a bor kapcsán a legtöbben Franciaországra voksolnának. Ahogy azonban egyszer Pedro Ballesteros Torres MW egy beszédében rávilágított, a bor történelmét kicsit felülről, nagyobb távlatokban szemlélve rájövünk, hogy Bordeaux egészen fiatal borvidék, ahol a hollandok mocsárcsapolása előtt nem termett szőlő, szemben például a Kanári-szigetekkel, amely ma csak maroknyi borászattal büszkélkedhet, egykor viszont annyi bort szállítottak Angliába, hogy a Temze mellett elterülő Canary Wharf a szigetekről kapta a nevét.
A szerencse forgandó, a borvilág folyamatos mozgásban van, ezt mutatja a szeptemberben kihirdetett, legfrissebb World’s Best Wineries Top 50-es listája is. Idén először az 51-100-as listát is közzétették, amelyen végre szerepel egy magyar pincészet is: Szepsy István birtoka a 62. helyen áll a világrangsorban. (A nagy rivális, a bordeaux-i édesboros Sauternes ikonborászata, a Château Yquem csak hárommal van előbbre az 59. pozíción.) Ami pedig a Top 50-et illeti, a lista cseppet sem konzervatív. Az 50 legjobb birtok fele újvilági borászat, és a másik fele sem mind európai, jelen van ugyanis Libanon négy, Oroszország pedig két borászattal. Európából a legtöbb toplistás birtok Portugáliából került ki (hét), ezt követi Francia- és Spanyolország négy-négy birtokkal, Németországból két borászatot látunk, Olaszországból egyet. A szomszédos országok közül csak Ausztria képviselteti magát a Domäne Wachauval. Kínai borászat egyelőre nincs a listán, van viszont egy japán. A legtöbb újvilági csúcsborászatot a dél-amerikai kontinens adta 13 birtokkal.
Magyar győzelem a francia világbajnokságon
A patinás francia Revue des vins de France évente megrendezett kóstoló-világbajnokságán most először magyar csapat nyert, méghozzá kimagasló pontszámmal. A Franciaországban élő Aranyos Attila vezette csapat évek óta részt vesz a szigorú versenyen, eddig 2017-ben szerepeltek legjobban, akkor az ötödikek lettek. Idén viszont letaszították a dobogó tetejéről a tavalyi győztes franciákat, és 166 ponttal megnyerték a kupát. Ez azért is nagyszerű, mert az elmúlt tíz év második legmagasabb pontszáma (épp a franciák szereztek egyel többet tavaly). A versenyen a csapattagok mind kóstolnak, azonban közös nevezőre kell jutniuk, és egy borról egy véleményt nyújthatnak csak be. Pont jár a fajtáért, az országért, a borvidékért, a termelőért és az évjáratért. Tekintve, hogy a világ összes bora előfordulhat a borversenyen, igazi bravúr, hogy a magyarok egy osztrák Zöld veltelíni esetében a borászatot is felismerték (magyar bor nem szerepelt a kóstolósorban). A csapat két tagja Budapesten él, dr. Molnár Levente és Rabcsánszki Laura, őket alighanem érdemes megkeresnie annak, aki kíváncsi a borai értékelésére egy-egy nemzetközi stílusokban jártas szakértő szemével.
Hogy készülhet Pomerol stílusú Merlot Dél-Afrikában?
Egy svájci házaspár a tudomány segítségével készít kicsi, mindössze 2,2 hektáros birtokáról négy különböző Merlot-bort, amelyek közül a csúcsbor, a Bein Merlot megközelíti a bordeaux-i legjobbak fineszességét, harmóniáját. A páros korábban állatorvosként dolgozott, a dél-afrikai borok iránti szerelem vitte őket Stellenboschba, eredeti hivatásukból pedig egyértelműen következik, hogy a szőlőnövények egészségi állapotának akkurátus vizsgálata a kiindulópont. Drónok segítségével multispektrumú légifelvételeket készítenek, ezzel határozzák meg a terület mikrozónáit aszerint, hogy hol hogyan teljesítenek a tőkék. Az International Wine Challenge Canopy magazinjának főszerkesztője, Chris Boiling beszélgetett velük, akinek elmondták, hogy évjárattól függően 4-10 mikroterroirra osztják a területet, de időnként még ezeken belül is vannak alzónák. A drónos felvételek vörös és infravörös-közeli tartományokat mutatnak, amelyek szerint aztán osztályozni lehet a tőkéket. A Normalized Difference Vegetation Index (NDVI, vegetációs különbség normalizált mutatója) megbízhatóan jelzi egy növény életképességét. Azon alapul, hogy a zöld növények magukba szívják a vörös fényt, mint a fotoszintetizálás energiaforrását, a napsugárzást pedig visszatükrözik az infravörös-közeli spektrumba, mert az infravörös feleslegesen hevítené fel a növényi szöveteket. Ezt az abszorpciót és fényvisszaverést mérik egy speciális fotófelszereléssel, és a kép minden egyes pixelét értékeli egy numerikus algoritmus. Azután egy színkóddal látják el az egész terület térképét, így Luca és Ingrid, a két tulajdonos jól láthatja, hogy hol vannak a tőkék csúcsformában, hol közepesen, és hol gyengélkednek. Ezen információ birtokában döntenek az esetleges trágyázásról, a szüret idejéről, vízpótlásról, sőt a későbbi vinifikáció módjáról is. Az 1993-ban vásárolt Bein Private Cellar jelenleg évente mindössze 16 ezer palackot bocsát piacra, a Bein Merlot ára körülbelül 25 euró.
Mit taníthat James Bond a boriparnak?
Robert Joseph brit borszakíró a Meininger Wine Business szaklap hasábjain merengett a témán, annak kapcsán, hogy ugyanazon pár hét leforgása alatt találkozott az ausztrálok újító szándékával (akiknek elegük van, hogy a krémes-vajas Chardonnay-val azonosítják őket), a román borászok tanakodásával, hogy mi legyen a zászlósfajta, a spanyol Rioja borvidék extrém újító terveivel, és a nagy port kavaró brit pezsgőházakkal, amelyek megalapozták hírnevüket a méthode traditionnelle pezsgőkkel, most meg nem átallnak olcsó tankpezsgőket gyártani. Ezen történések idején zajlott az új James Bond-film premiere, és a nagy médiavisszhangból Robert Joseph különösen arra figyelt fel, hogy a Skyfall epizód főcímdal-szerzője (aki a brit Adele énekesnő társszerzője) annak idején 13 Bond-film zenéjét szedte ízekre, hogy kiderítse, mi a titok, mitől lesz egy Bond-dal sikeres. A borszakíró szerint az emberi lények gyűlölik a változást, szeretik az állandóságot, ezért sikeres Bond – a csinos hölgyektől az eseménydús fináléig minden egy jól kipróbált mintát követ. Ugyanakkor az emberek az unalmat is gyűlölik, egy kis változatosság kell, ezért sikeres a pizza – hiszen a pizza mindig pizza, a feltétet meg lehet variálni. Robert Smith szerint az új utakat kereső borvidékeknek érdemes elgondolkodni, hogy mit akarnak adni a vásárlóiknak. Maradjon meg az állandóság, a változatosság csak épp az unalom elkerülését szolgálja. „Nagyra tartom a borászatban az innovációt és a változatosságot, de megértem a vásárlók zavarát és félelmét, amikor egy zsúfolásig tele borospolccal vagy egy vaskos borlappal találkoznak. És meg tudom érteni, ha jobban örülnek annak, amit várnak, mint annak, ami érdekes, de meglepő és váratlan.”