Interjú Győri Enikő EP-képviselővel a szőlő- és borágazat lehetőségeiről
Győri Enikővel, az Eu
rópai Parlament Gazdasági és Monetáris, valamint Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának és a februárban megalakult bor frakcióközi munkacsoportjának tagjával arról beszélgettünk, milyen rövid- és hosszú távú intézkedésekre számíthat a szőlő- és borágazat a koronavírus járvány okozta válság enyhítésében.
A borszektor komoly válságba került a vendéglátás és borturizmus megszűnésével. Szakmai elemzők a válság mértékét hatásaiban a II. világháború időszakához hasonlítják. Mi a helyzet megoldására az Európai Bizottság terve?
Februárban hoztuk létre a bor frakcióközi munkacsoportot. A képviselőknek minden parlamenti ciklusban joguk van ahhoz, hogy a fontosnak ítélt kérdésekre politikai pártcsaládokon átívelő munkacsoportot hozzanak létre, a szőlő- és borágazatot ilyennek ítéltük meg. Itt tudok szót emelni a magyar bortermelők érdekében és innét indulnak el a szektort segíteni szándékozó kezdeményezések.
A gazdasági veszteségek nagyságrendjét még nem tudjuk pontosan, egyelőre tendenciák láthatók. A vírusjárvány kezdetének pánikvásárlásai érintették a boreladást is, ami azonban közel sem kompenzálta azokat a veszteségeket, amelyeket a szektornak a vendéglátóipar összeomlása miatt kellett elszenvednie. Ez a bortermelőknek nagyon fontos terület, van, akinek az egyetlen piaca. Ez azért fontos, mert a minőségi borokat előállító kistermelők egy része csak ebben a szektorban értékesít, a termékeik nem elérhetőek a szupermarketekben. Ez éppen a magas kategóriát érinti, és nem csak nálunk, a többi európai bortermelő országban is így van.
Ennek a gazdaságon túlmutató jelentősége van, hiszen kulturális kincsről van szó, meg kell őriznünk azt a hagyományt, amelyet a kistermelők építettek fel. Hazánkban továbbá a kicsi, sokkal kisebbet jelent, mint például Spanyolországban, Franciaországban, vagy Olaszországban. Ezért is fontos, hogy mihamarabb lépjünk. Ennek érdekében április közepén levelet írtunk Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztosnak, amelyben az ágazat legfontosabb problémáira kérünk gyors megoldást. A munkacsoport legutóbbi ülésén is ezért emeltem szót.
Rövidtávon milyen konkrét megoldásokra van kilátás? Az európai eladatlan borkészlet mennyisége 10 millió hektoliter, ennek az elhelyezéséről kell gondoskodni a következő szüretig.
Az azonnali intézkedések fontosságára hívtuk fel a figyelmet. Egyértelműen kértük a Bizottságot, hogy a krízislepárlásra, a zöldszüretre és a raktározásra biztosítson külön összeget. A másik kérésünk, hogy a nemzeti támogatási keretet rugalmasabban lehessen felhasználni, és akár jövőre is át lehessen vinni. Lazítást kértem a promóciós keretek felhasználásában is, eddig ugyanis csak külpiaci promócióra volt lehetőség az uniós pénzből, most azt szeretnénk, ha belpiaci reklámozásra is lehetne fordítani ezeket az összegeket. Ez azért fontos, mert azt gondolom, az emberek egyelőre kevesebbet fognak mozogni, először a belföldi turizmus indul majd el, ezért legyen lehetőség népszerűsíteni a kulturált, ételekhez kötött borfogyasztást és borturizmust.
A leggyorsabban a krízislepárlást kellene megoldani a nagy készletek miatt. Ezzel összefügg, hogy hiány van fertőtlenítőszerekből, ha ilyen módon lehet a feleslegtől megszabadulni, akkor most tegyük ezt. De azért drukkolok, hogy ne a legjobb borok váljanak kézfertőtlenítővé.
A kis pincészeteknek mennyire jelenthet ez megoldást?
Azt gondolom, hogy egyáltalán nem. Nekik személyre szabott megoldásban kellene gondolkodni. Mivel magas értéket képviselnek és a kultúra megőrzésében is nagy szerepük van, ezért különösen kell rájuk figyelni. Itthon nyitott kapukat döngetek, mert Nagy István miniszter úr maximálisan azon dolgozik, hogy megoldás szülessen ebben a kérdésben is.
Milyen esély van arra, hogy nyitott fülekre talál a kezdeményezés Brüsszelben, és hogy ezt gyors intézkedés követi?
A konkrét kéréseket levélben fogalmaztunk meg 72 képviselő aláírásával, és én személy szerint felszólalásban is sürgettem ezeket. Házi feladatot szabtunk a Bizottságnak. A meglévő eszközöket is ki kell használni, de most friss, gyorsan felhasználható pénzre is szükség van. A Bizottság legyen kreatív, mert némi átcsoportosítással lehetne erre összeget biztosítani. A biztos válasza szerint jelenleg erre plusz pénz nincs, de a krízislepárlást és a tárolást mindenképpen megoldják, a nemzeti programokon keresztül a támogatást engedélyezik, és magasabb lehet az uniós társfinanszírozás, tehát kisebb önrészt kell hozzátenni. A nemzeti támogatási kereten a jelenlegi kétszer engedélyezettnél többször lehet majd módosítani, a nem teljesítésért nem lesz bírság, a határidők pedig rugalmasabbak lesznek.
Egyelőre nem látszik, hogy a válság meddig tart, jelenleg úgy tűnik, hogy hosszabb időszakra kell felkészülni, ami azt jelenti, hogy a hosszú távú terveket is ehhez kell igazítani.
Most készül az EU 2021-2027-es költségvetése. A tervezésnél felhívtuk a figyelmet arra, hogy számoljanak az esetlegesen elhúzódó járványhelyzettel és annak következményeivel. Meggyőződésem, hogy válságköltségvetésben kell gondolkodni és biztosítani kell olyan pénzügyi kereteket, amelyek a legérintettebbeknek segít forráshoz jutni. Rugalmasságra van szükség, hiszen, úgy tűnik, tartósabban együtt kell élni a megváltozott helyzettel, változtatnunk kell az eddigi életünkön, szokásainkon. Ezzel a szektornak és a Bizottságnak is számolnia kell, több pénz biztosításával és a szabályok lehető legrugalmasabb alkalmazásával lehetünk a nehéz helyzetbe kerül borászok segítségére.
A közös európai érdeken túl minden ország igyekszik a saját érdekérvényesítését is erősíteni. Ezen a téren milyen esélyei vannak Magyarországnak?
Magyarország az export tevékenységét igyekezett maximálisan diverzifikálni, új piacokat találni Keleten és Délen. Úgy látom, hogy ezúttal az európai nagy bortermelő országok és a mi érdekeink egybe esnek. Szerencsére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának munkáját is elismerik egész Európában, tehát az érdekképviselet terén is kezdünk a helyünkre kerülni. Ez azért fontos, mert így a nagyokkal együtt tudunk a küzdeni a szektorért.