HNT TANÁCSÜLÉS 2022
2022.augusztus 23-án ülésezett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) legfontosabb döntéshozó testülete, a 22 szőlészeti és 22 borászati küldöttből álló Tanácsülés.
Az egészségügyi veszélyhelyzetet követően első alkalommal tudtak személyesen részt venni a küldöttek a Tanácsülésen.
A kötelező adminisztratív döntéseket követően a Tanácsülés – a köztestületekre vonatkozó átmeneti rendelkezések szerint – megerősítette a HNT 2020. és 2021. évi beszámolóját, valamint a 2021. és 2022. évi költségvetését. Az egészségügyi veszélyhelyzetben ugyanis a HNT Elnöksége biztosította a HNT jogszabályban előírt feladatainak ellátásához és törvényes működéséhez szükséges testületi döntéseket.
Ezt követően tisztújítási kérdésekben hozott döntést az országos szőlész-borász szakmai önkormányzat. Az Ellenőrző Bizottság elnökének egyhangúlag Filus Jánost, a Kunsági borvidék szőlészeti küldöttjét választották meg. Az Ellenőrző Bizottság új tagja Dósa Sándor, a Bükki borvidék szőlészeti küldöttje lett. Mindketten 2023. május végi tisztújításig kerültek megbízásra. Megválasztásukhoz ezúton is gratulálunk és eredményes munkát kívánunk nekik!
A Tanácsülés a továbbiakban részletesen megvitatta a 2020-ban miniszteri rendeletben is kiterjesztett szakmaközi piacszervezési intézkedéseit.
A szőlőtermelők által befizetett szakmaközi járulék a Szakmaközi Biológiai Alapot hozza létre, melynek célja az éghajlatváltozás okozata kihívásoknak megfelelő és a környezetbarát termeléstechnológiák alkalmazását elősegítő innovatív fajták kutatásának fejlesztése, a kutatómunka és az állami elismerések felgyorsítása.
A HNT Tanácsülése elfogadta a Borszőlő szaporítóanyag-termelési programot, amely kilenc pontban foglalja össze az Agrárminisztériummal közösen megvalósítandó feladatokat. Külön pontban foglalkozik például a létrejött fajták szellemi tulajdonjogi aspektusaival. A HNT célja, hogy a Biológiai Alapból társfinanszírozott szőlőkutatási innovációban elsőbbséget és kizárólagosságot élvezzenek egy kezdeti időszakban a magyar oltványtermesztők és a magyar szőlőtermelők.
A program keretében a HNT kezdeményezi továbbá a vonatkozó miniszteri rendeletek szakmai felülvizsgálatát. A szőlész-borász szakmai önkormányzat javasolja annak megvitatását, hogy a szaporító anyag szakmai ellenőrzési rendszerét miként lehetséges megszervezni köztestületi, közigazgatási kereteken belül.
A Szakmaközi Bormarketing Alap 2021. évi bevezetését követően a HNT Elnöksége sikeresen lobbizott annak érdekében, hogy a Vidékfejlesztési Program „minőségi rendszerek promóciója” támogatási jogcím keretében a szőlő-bor ágazatnak elkülönített forrás álljon rendelkezésére. Ennek intenzitása 70 %-os, melyhez az önerőt a borászatok szakmaközi bormarketing járulék befizetése jelenti.
Légli Ottó a HNT elnöke tájékoztatta a küldötteket, hogy július végén a szakmaközi szervezet benyújtotta azt a 2,6 milliárd Ft összértékű pályázatot melynek célja a magyar eredetvédelmi rendszer népszerűsítése, különösen a fiatal felnőttek körében. A promóciós kampány várhatóan 2023. tavaszán fog megindulni.
A Tanácsülés döntése értelmében új szakmaközi feladatot vállal fel az országos szőlész-borász szakmai önkormányzat. A forgalomban lévő borok érzékszervi bírálatával egy szakmai visszajelzést kíván nyújtani a magyar borászoknak a szervezet. A cél egyértelműen annak biztosítása, hogy a magyar bor fogyasztása élvezeti értéket jelentsen a fogyasztók számára. A küldöttek egyet értettek Légli Ottó elnök azon gondolatával, hogy a nemzetközi piaci versenyben a magyar bor nem engedheti meg magának, hogy minőségével kapcsolatban bármilyen negatív vélemény fogalmazódjon meg. A szakmaközi és állami bormarketing sikerességének alapja a magyar bor hitelessége.
Elnök úr kifejezte továbbá azon álláspontját, miszerint a HNT Elnöksége egyértelműen pozitívan tekint Rókusfalvy Pál kormánybiztos úrral való közös munka elébe.
A Tanácsülés külön napirendi pontban tárgyalta a történelmi mértékű aszály és a háborús gazdasági környezet hatásait. Az aszály mennyiségi hatásait rendkívüli hegybírói termésbecslés alapján mérte fel a HNT. Az idei év szőlőtermése várhatóan nem haladja meg a 3,7 millió mázsát, ami alacsonyabb a tíz éves átlagnál. A Titkárság elkészítette továbbá a 2022. július végére vonatkozó készletbecslését: a 2,7 millió hektoliteres mennyiség jelentősen alacsonyabb a megszokott borpiaci év végi átlagnál. Ez a két érték igazolja a szőlőár előrejelzés számítások megalapozottságát, ami legalább 10-20 %-os termelői szőlőár növekedést tart indokoltnak.
A szőlészeti küldöttek külön felhívták a figyelmet, hogy az éghajlat változáshoz való alkalmazkodásban kiemelt szerepe van az öntözésnek is. Annak megvalósítása viszont komoly mérnöki előkészítő munkát igényel a borvidékek eltérő domborzati adottságai és vízforrás vételi lehetőségei szerint.
Mind a szőlészeti küldöttek mind a borászati küldöttek aggasztónak tartják az input áraknak az elmúlt egy évben megfigyelhető drasztikus emelkedését. A szőlőtermesztési eszközök beszerzési ára, a szőlészeti gépek üzemeltetési és karbantartási költségei, a növényvédőszer árak, a borászati segédanyagok és csomagolóanyagok, valamint az energia árak, továbbá a szállítási költségek és a munkabérek emelkedése következtében mind a szőlőtermelők mind pedig a borászatok termelési költségét jelentősen emelkedtek.
A borászati küldöttek külön felhívták a figyelmet arra, hogy a kiskereskedelmi láncok több alkalommal úgy emelték a magyar borok fogyasztói árát, hogy a beszállító pincészetek átvételi ára nem emelkedett.