Enoexpo Online Konferencia – Merre halad a borászati ágazat?

A krakkói vásár szervezői által kezdeményezett Enoexpo Online Konferencia kapcsán elkészült egy összefoglaló a rendezvényen elhangzottakból. Bár az anyag hosszú, de részletes információkat tartalmaz arról, hogy különböző országok képviselői milyen tapasztalatokat szereztek az adott piacon.

A vásár szervezőinek célja az volt, hogy a koronavírus által érintett borászati ágazatnak platformot biztosítsanak és egy nemzetközi körképben tekinthessék át az ágazati szakértők a helyzetet, ezzel mintegy előkészítve a novemberi szakvásárt. Magyarország megjelenése ezen az online rendezvényen exportfejlesztés szempontjából is fontos volt, hiszen a lengyel piacot továbbra is kiemelt export célpiacként kezeljük és a rendezvény hallgatósága az importőr és kereskedő szegmens volt.

Több országot hívtak meg azzal a céllal, hogy bemutassák, hogy az adott országban hogyan élte meg és éli meg a válságot a borászati ágazat, milyen kilátásai vannak, mit tesz a kormányzat, az ágazati szervezetek ennek enyhítésére, az ágazat segítésére.

A rendezvény címe: „Merre halad a borászati ágazat? A borimport fejlesztésének lehetőségei a megváltozott környezetben.”

A krakkói vásár visszajelzése szerint az online konferencián 82-en vettek részt élőben, a rendezvényre összességében több mint 100 fő (elsősorban importőrök, kereskedők és borszakértők) iratkozott fel és kapta meg az erről készült összefoglalót.

Szorít a spanyol csizma

Spanyolország rendelkezik a legnagyobb szőlőtermő területtel, a koronavírus jelentős zavart okozott az exportban, a távolabbi piacok teljesen lemondták a szállításokat.  A belső piacon a borok többségét a HoReCa ágazatban fogyasztják. A korlátozások miatt alacsony a turisták száma ( normál esetben évente kb. 84 millió turista érkezik hozzájuk). A fentiek miatt a borászatok forgalma visszaesett 50%-ra, de a teljes 2020-as évre várhatóan 20-30% -kal rosszabb eredmény várható.

A spanyoloknál március 15 után a bor értékesítése 65%-kal megemelkedett, második helyre került a toalettpapír után, számos reklámkampányt indítottak a borfogyasztás promóciója érdekében. Erősen növekszik az online borértékesítés – amire létrehoztak egy mobilalkalmazás is. Felgyorsult az ágazat digitalizálása – bár továbbra is minden az ismeretségeken alapszik – közösségi média profilok, honlapok születtek.

A spanyol nagykövetség Lengyelországban folytatja a borászatok promócióját, a „de gusta espana” programot tovább fejlesztik. Ezen keresztül be lehet vonni a spanyolországi borászattal kapcsolatos legismertebb, legtekintélyesebb személyeket.

Spanyolország nagy várakozással tekint az őszi szüret elé. Eladatlan borkészletekkel rendelkeznek, így viszont nincs hely az új bornak. A kormány intervenciós tárolást vezetett be, s ez mellé zöldszüretet – első alkalommal kapott a borászati ágazat a kormánytól segítséget -, azaz a fürtök teljes eltávolítását beérésük előtt a tőkéről.

Az idei szüret jónak ígérkezik, az időjárás is kedvez akkor esik és akkor süt a nap, amikor kell, a szőlő érik, úgy tűnik, hogy megismétlődik a 2019.  évi  kiváló termés.

A spanyol borászatok sorban szerzik meg az öko tanúsítványokat, növekszik az ökológiai módon megművelt földek száma – erősödni fognak a pro-ökológiai trendek.

Itália folyékony aranya

Az Olasz Kereskedelmi Ügynökség kiemelt szerepet kap az olasz termékek népszerűsítése. Ebben nyújt segítséget varsói irodájuk. A szőlő-bor és a kapcsolódó élelmiszerek Olaszország egyik legnépszerűbb exporttermékei, melyeknek a külhoni piacokon történő megjelenésére kiemelt figyelmet fordítanak.Feladatuknak tekintik a termékek népszerűsítését magában foglaló események szervezését. Kiemelten kezelik a lengyel piacot, amely az elmúlt 3 évben dinamikus fejlődést mutatott. Az olasz termelők és üzletemberek egyre nagyobb számban tűzik ki célpiacként Lengyelországot.

Olaszország az első olyan európai ország, amelyet súlyosan sújtott a COVID-19 pandémia, és hatásai még a mai napig érezhetőek. Olaszországnak szigorú és helyenként fájdalmas intézkedéseket kellett bevezetnie a járvány megállítására, féken tartására, mely a szőlő-borszektorra is kihatással volt az ország egész területén.

A statisztikát tekintve Olaszország mint az egyik  legfontosabb szőlő-bor termelő ország, több mint 300 ezer embert foglalkoztat ebben az iparágban. Bor kivitele 2019 évben 6,5 milliárd palack volt.A pandémia okán a turizmus nagyon lassan kezd csak talpra állni. A forgalom megközelítőleg 20%-ra esett vissza. Az olasz export fő célpiacai – az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Skandinávia és más országok -, melyekbe a 2019 év során az export növekedett több mint 6%-al, most viszont a helyzet egyáltalán nem mondható pozitívnak.

Az E-kereskedelem lehetőségét – biztonsági megfontolásból – a lakosság 10% -a használja ki. A belső piac is szűkült – 10% -kal.

Az exportpiacok a negatív korlátozó intézkedések következményeként beszűkültek. Ebben szerepet játszott az Egyesült Államok és Kína is. A turisták jelentős csökkenésével, helyenként a teljes turisztikai igények eltűnése negatív hatást gyakorolt az ágazatra, tekintettel, hogy egy normális évben általában 80 millió turista érkezik Olaszországba.

A kép meglehetősen sötét, az olasz kormány által hozott utolsó intézkedések hasonlóak más európai országokéhoz. Az állami támogatás szerepe a boripari cégek számára az elmúlt 6 évben nagyon pozitív volt, és a vállalatok erős pénzügyi fegyelem miatt képesek leküzdeni a válságot. Remélik, hogy a HoReCa és az idegenforgalom fel fog lendülni ennek hatására, és hogy a nemzetközi piac is helyreáll.

Az olasz borok exportja 75 millió euró, az Olasz Kereskedelmi Ügynökség reméli, hogy újabb borrendezvényeket tudnak elindítani.

Német fegyelem a virtuális csatornákon

Más módot kellett találnunk az átvevőkhöz való eljutáshoz, tájékoztatott a Német Bor Intézet, mely 14 különböző piacon működik. Véleményük szerint át kellett állni a normális személyes találkozókról más csatornákra. Le kellett mondani a Német Borfesztivált.  Sok német termelő szeretne bejutni a lengyel piacra, sok importőr szeretné kibővíteni borkínálatát német borokkal, ezért bíznak az események pozitív alakulásában, ami a lengyel piacot illeti.

Jól működtek az online borkóstolások, a bor közvetlenül az importőrtől történő vásárlása, hogy mindenkihez ugyanaz a tétel kerüljön. A koncepció egyszerű volt, néha azzal volt probléma, hogy az importőröknél hiány lépett fel. Zajlik az esemény a  facebookon, az érdekelteket meghívják, kapcsolatban vannak az importőrrel és az előadóval és tájékoztatást adnak a különféle német régiókról, borokról  a műsorvezetők segítségével. A Pfalzi borokról szóló, április 2-i első találkozástól kezdve, minden második héten ugyanannyi résztvevőt jegyeznek. Kezdettől fogva megvannak saját hűséges hallgatóik, ezek olyan személyek, akik a nagy városokon kívül laknak. Eljutottak olyan személyekhez, akiknek a hétköznapokon nincs hozzáférésük ilyen dolgokhoz.

Megváltozott magyar vásárlási szokások

A koronavírus által kiváltott járvány nem kerülte el a borászati ágazatot sem, az egész gazdaságra negatív hatással volt. Tekintettel arra, hogy a gazdaság egymással összekapcsolt elemekből áll, akár csak a határok, a szállodák lezárása miatt a rendezvényeket a minimumra korlátozták, vagy egyáltalán felfüggesztették. A bor kereslete és fogyasztása lecsökkent, ami a bor készletek felhalmozódását váltotta ki a borászatokban, majd emiatt a borászok bevételei csökkentek. A megszorítások nem tartottak olyan sokáig, hiszen már nyitott a gazdaságunk, de Magyarországon mégis sikerült megváltoztatni a szokásokat. Az első lépésben a fogyasztók különböző termékeket kezdtek felvásárolni, márciusban a bor vásárlása nem esett vissza. Ugyanakkor ezt nem lehetett elmondania HoReCa ágazatról, ez volt leginkább kitéve a járvány negatív következményeinek.

Ennek az ágazatnak az esetében, leginkább a kisebb családi kézműves borászatok szenvedtek, amelyek inkább a minőségre, nem pedig a mennyiségre vannak beállítva.  Boraikat általában a HoReCa csatornákon keresztül adják el. A fogyasztói szokások is megváltoztak. Érdemes megjegyezni, hogy a koronavírus előtt a borfogyasztás úgy nézett ki, hogy 50% került elfogyasztásra otthon, 25% vendégségben, 15% az éttermekben, 10% pedig a különféle rendezvényeken. A járványt követően a bor többségét otthon fogyasztják. A borászok elkezdték kihasználni az online csatornákat, az internetes értékesítés megnövekedett 15-20%-kal. Érdekes az is, hogy egyes borászok beindították az online borkóstolásokat, és ezzel is elértek némi növekedést. Reméljük, hogy ezek az új szokások megmaradnak, akkor is, ha a borkóstolók visszatérnek a szokásosan a borászatokba.  Érdemes azt is megjegyezni, hogy a járvány alatt megváltoztak a gazdasági kapcsolatok is. Nem egy esetben átalakultak, nem voltak folyamatosak.

A borászati ágazat dedikált kormányzati segítséget kapott, pénzügyi támogatás formájában – 1.5 milliárd forint összegben – azon kis és közepes bortermelők számára, akik termékeiket legalább 15%-át a HoReCa ágazat közvetítésével vagy közvetlenül a fogyasztókhoz értékesítik. A továbbiakban voltak még kamatmentes kölcsönök is. Bevezettek bizonyos programokat is, a piaci kínálat stabilizálása érdekében.

Sikeresnek a Palackposta2020, amely lényege, hogy egy internetes oldalon megadták az egyes borászok elérhetőségét. Ehhez járultak még internetes promóciók és tv reklámok, ahol a borászok meggyőzték a fogyasztókat, hogy vásároljanak az interneten keresztül. Jó jövedelmet generált ez azoknak a borászoknak, akik ebben részt vettek.

A turizmus önmagában is nagyon lényeges, a GDP 10%-át generálja, közel fél millió személynek biztosít megélhetést, vagyis a Magyarországon foglalkoztatottak 13%-nak. Ebben a lengyel turisták a 6. helyen vannak, vagyis évente ez 800 000 vendég érkezik. Az ajtók egyértelműen nyitva vannak, mivel június 18 óta korlátozás nélkül be lehet utazni Magyarország területére. A borászok és a szállodák szeretettel várják a vendégeket.

A lengyel importőrök három intézményhez fordulhatnak segítségért. Ez a varsói nagykövetségen működő kereskedelmi attaché és az agrár attaché. Valamint működik kereskedelmi tanácsos a krakkói Főkonzulátus mellett és 2015-től működik a Magyar Export Fejlesztési Ügynökség irodája, krakkói székhellyel. Mindegyikhez be lehet jelentkezni. Ami a Magyar Export Fejlesztési Ügynökség „CED” irodáját illeti, ennek feladata a Lengyelország és Magyarország közötti export fejlesztése. Ez non-profit intézmény a Külgazdasági és Külügyminisztérium mellett.  Számos különböző szolgáltatást nyújt – pl. beszállítók megkeresése, szakterülete a Magyarországról megvalósított import ügyletek lebonyolítása terén nyújtott támogatás, de szervez standokat különféle szakvásárokon – Polagra, Enoexpo, Automotive – ez az intézmény azért van, hogy teljesítse az importőrök elvárásait és azoknak támogatást nyújtson. A CED együttműködik az ENOEXPO szervezőivel, minden évben részt vesz Magyarország, a CED által szervezett közös standon. Az idén az Agrármarketing Centrummal együtt szervezik a standot és így a magyar borászok a korábbinál szélesebb körben tudják bemutatni ajánlatukat.

Széles kínálat Ausztráliából

Borkóstoló rendezvényeket szervez Ausztrália Nagykövetsége Varsóban, a lehetséges importőrök és ausztrál borászok részvételével. Gyakori kérdések, hogy hol lehet vásárolni az ausztrál borokat. Rendszeres tartanak borkóstolókat 300-400 főre, ahol a résztvevők fizetnek a részvételért. Az esemény végén a vendégek leadhatják megrendeléseiket az importőröknek. Működik az awesome list – amelyen 500 személy szerepel -, a meghívók szétküldését követően számos jegy azonnal eladásra kerül.

A bozóttüzek miatt az ausztrál borászatok kevesebb mint 1%-a károsodott. Általánosságban, a tüzek és a füst hatása nem volt jelentős, a veszteség a mennyiség kb. 4%-át teszi ki és nem lesz kihatással a kínálatra, nem kell félni az árak emelkedésétől. A füst szőlőfürtökre való hatásának elemzése új téma, ebben Ausztrália élen jár, a füst a szőlőfürtökre hat, nem a szőlőtőkékre. A kockázat sokkal nagyobb, ha a szürethez közelebbi a tűz időpontja.

Ausztrália az 5 legnagyobb borexportőr között van a világon, teljes termelésének 60%-át értékesíti exportra, hatalmas termőterülete van, ahol 65 borvidéket különböztetünk meg. . Nagyon nagy a választék, mindenki megtalálhatja, amit szeret.  Az ausztrál borok értékesítésben Lengyelországban – keresettek a magas alkohol és extrakt tartalmú termékek – legfeljebb a tengeri szállítás okozhat fennakadást.

Virágos Szlovénia

Szlovénia – alpesi ország, szépen kiállított virágokkal az ablakban, de ugyanakkor mediterrán ország is, nem nagy ugyan, de van hatása a borászatra. Termőterületük közel 19 ezer hektár, amely 30 ezer szakembert foglalkoztat. Évente 90 millió liter bort termelnek, a belső fogyasztás 38 liter fejenként. Az ország 13 millió eurós importjával szemben 14 millió eurós exportot bonyolít.

A koronavírus hatására a HoReca szektort gyorsan lezárták, a járvány csúcsa áprilisban volt, májustól meghirdették a végét.

A borágazatra hatása hasonló volt, mint Spanyolországban és Magyarországon – a járvány sok veszteséget okozott a három hónap alatt, míg a határok lezárása a turisztikai piacra – amely az ország GDP 10%-a – hatott negatívan, miközben növekedett a bor internetes értékesítése.  A kormány válságellenes intézkedései a leállási támogatások fizetésére és a bor desztillálásra koncentrálódtak. Ezek a kormányintézkedések a legnagyobb vállalatoknak kedveztek, de azoknak nem, akik kézműves, jó minőségű bort állítanak elő, ők egy fallal találták szemben magukat. Ebben a nehéz időszakban ők a közösségi médiákban indították el a borértékesítést. Megértették, hogy számukra megoldást jelent a minőségi borok külföldre történő eladása, mivel Szlovénia nem tud annyi minőségi bort felvenni, amennyit megtermel. A Fiatal Falusiak Szervezetét – amely törvénytervezetet fog benyújtani a bor promócióról – a válság arra ösztönözte, hogy erősítsék a szlovén bor promócióját a turizmussal azonos szinten.