Első generációs borászok, akik hisznek a hagyományokban: Sziegl Balázs és Nagy Petra

A Hajós-Bajai borvidéket, szülőfalujukat választotta a fiatal Sziegl Balázs és Nagy Petra, hogy megmutassák, mit tudnak kihozni az ottani termőterület és a saját filozófiájuk kettőséből. Elsőgenerációs borászok, de hosszú távra terveznek. Nekik a nagy álom nem a csillogó, üvegfalú pince, nem a még nagyobb kapacitású palackozó, hanem a kétkezi munka, a régi fajták megőrzése, a kísérletezés és a termőföld, amin két lábbal állnak.

Két ember, két közös pont: szőlő és bor

A szőlő és a bor hozta össze a fiatal párt. – Közel laktunk egymáshoz, mégis Budapesten, a Kertészeti Egyetemen „ismerkedtünk meg” Petrával, meséli Balázs, a kezdeteket.  Ma már szőlőterületek, pincék tulajdonosai és két kisgyermek szülei. Mindössze annyi közük volt korábban a szőlőhöz és borhoz, hogy Hajós környékén nőttek föl, ahol mindenkinek van szőlője, és mindenki készít bort, legtöbben csak hobbi szinten. Mindkettőjük családjában ez volt a jellemző.

Az érdeklődésük mégis efelé vezetett annak ellenére, hogy Petrát az orvosi pálya vonzotta, Balázs pedig eleinte informatikát tanult, végül mindketten a kertészeti egyetemen végeztek.

Nem volt kérdés számukra, hogy visszatérnek Hajósra és ezt a vidéket választják a borászkodásra. Minden egy ajándékba kapott szőlőparcellával kezdődött 2012-ben, amelyet régi tőkék, bakhátas művelés jellemezett, amihez ma is ragaszkodnak. Igaz, kilenc év alatt kilenc hektárra növekedett a szőlőterület nagysága, de jellemzően a hagyományos művelést preferálják.

Hisznek a borvidékben

Minden évben vásároltak egy-egy parcellát, lassan, a lehetőségeikhez képest növekedett a gazdaságuk, ami Balázs szerint elérte az ő határaikat.

• A személyes jelenlétben hiszek, minden téren és a szőlőben is. Ezért csak annyit vállalunk, amit mi magunk meg tudunk művelni és kézben tudunk tartani. Úgy érzem, most eljutottunk idáig. Ezután inkább a kísérletezésre, a minőségre, a letisztultságra szeretnénk a hangsúlyt fektetni. Számunkra nem a dombfölé magasodó csillogó üvegfalú pince, a hatalmas palackszámok, a még nagyobb kapacitású palackozó jelenti a fejlődést, hanem az a törekvés, hogy megmutassuk, mit tudunk kihozni ebből a kedvező adottságú termőhelyből. Célunk megkeresni és megmutatni azt a maximumot, ami a harmónia mellett benne van a területben.

Azt mondja, hogy a hajósi borvidék sokkal több lehetőséget rejt magában, mint amennyire jelenleg értékelik és ismerik, de ők hisznek az adottságaiban, a löszös agyagtalajban, a mészben gazdag homokos talajban, a hagyományos fajtákban.

Ezért döntöttek úgy, hogy minden egyes szőlőtőkét saját kézzel, organikus gazdálkodásban művelnek, amelynek a lényege  a folyamatos jelenlét, a rengeteg kétkezi munka és a természetes anyagok használata,  rézzel, kénnel, teákkal és növényi olajokkal permeteznek.  Az organikus művelés nagy befektetés, ám a kézműves munkánál alaposabb, precízebb nincs az ültetvényen és a pincében sem.

Kiemelten foglalkoznak az Olasz rizlinggel, a Kövidinkával, a Kadarkával és a Kékfrankossal.

• Az ökológiai gazdálkodás nem csak egy művelési mód, ez az életfilozófiánk, hiszünk abban, hogy csak fenntartható módon képzelhető el a jövő és ehhez mi is szeretnénk hozzájárulni a magunk kis világával, indokolja a döntésüket Balázs.

A régiben keresik az újdonságot

A borokat is tradicionális szemlélettel készítik, nem adnak hozzá, illetve nem vesznek el belőlük semmit. Az így létrejövő natúr, teljesen természetes borok a termőhelyről, a borász egyéniségéről mesélnek, ők ebben hisznek. A régi borvidéki fajtákban látják a jövőt. Keresik a régiben az újdonságot, ezért eltérő feldolgozásmódokkal más-másféle, izgalmas karakterű bor készül. Ez valójában egy kreatív, alkotó folyamat, ezért lehetséges, hogy sosem lesz náluk két évjáratban ugyanolyan bor, ami tudatos útkeresés, és amihez kezdik hozzászoktatni a fogyasztókat is.

Az első boruk egy Kadarka volt, most is ez a kísérlezetezésük fő tárgya. Ezt a fajtát fejlesztik, csiszolják, hogy minden oldalát, különleges tulajdonságait meg tudják jeleníteni a borban. A méltatlanul elfeledett Kövidinkát is szeretnék „feléleszteni”. A fajták adottságait kutatják, ezért minden szőlőből fajtabor készül. Kivéve a nagy sikert aratott Bábelt, ami Kékfrankos és Kadarka házasítás.

A fő fajták mellett a Hárslevelű, a Tramini és a Rajnai rizling is megtalálható a szortimentben. Sok kísérleti klónjuk is van, még Furmint kísérleti ültetvényük is, Olasz rizlingből pedig tizenkét különböző változat. Ezekből a különféle tulajdonságokkal rendelkező típusokból áll össze az egész, és a pincében is ugyanígy több szüret eredménye ad egy-egy újbort.

Palackszámuk csak megközelíti, de nem éri el a húsz ezret. Minden borukból limitált mennyiség készül, különlegességként pedig egyesével számozzák a palackokat.

A boraikkal nem találkozhatunk kereskedelmi forgalomban, helyben és néhány gasztro-helyen kóstolhatjuk illetve felkerültek néhány Michelin-csillagos étterem borlapjára is. Emellett külföldről is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a boraik iránt, a skandináv államokból, Távol-Keletről, és néhány európai országból is, kiváltképp azokról a helyekről, ahol nagy respektje van az organikus boroknak és élelmiszereknek.

Mindez azt reprezentálja, hogy nem csupán álom, de megvalósítható cél a Hajós-Bajai borvidékről a csúcsra érni.