Bock József: Bortörvény, ami könnyebbé teszi a munkánkat

Az elmúlt év decemberében az Országgyűlés elfogadta az új bortörvényt, amely augusztus 1-jétől lépett érvénybe. A benne foglalt változásokat a nyugati jó példák ihlették, a jogalkotó meghallgatta az ágazat képviselőinek javaslatait, és ami még fontosabb, sok esetben be is építette az új szabályozásba.

A kezdeti igen szigorú adatszolgáltatási határidők sokkal inkább ügyfélbarátok lettek. Figyelembe vették a szakmai sajátosságokat és a munkacsúcsokat. Az egyeztetések során szinte kivétel nélkül a szakma számára legkedvezőbb EU-s határidők kerültek meghatározásra.

Az egyablakos ügyintézés lehetőségét is megteremtették az új szabályok – ez az „ablak” a hegyközségi rendszer irodáiban található –; továbbá elektronikus ügyintézésre is módjuk van az ágazat szereplőinek, csak tőlük függ, hogy ezzel milyen mértékben kívánnak élni. Az új informatikai rendszer kiépítése a finiséhez érkezett. A szakmai ügyek jó része elektronikusan lesz intézhető a 2022. évtől, ám aki a személyes ügyintézést részesíti előnyben, továbbra is megteheti azt a hegyközségi irodákban. Az informatikai megoldások kedvelőinek akár arra is lehetőségük lesz, hogy közvetlenül a szőlőültetvény mellől intézzék például a szüreti adatszolgáltatást, megkímélve magukat az esetleges sorban állástól.

2022-től végleg elbúcsúzunk a szőlő és bor származási bizonyítványoktól, így reményeink szerint lényegesen kevesebb nyomtatott dokumentumot kell majd megőrizniük és rendszerezniük a gazdáknak.

Az új rendelkezések a borgazdasági egység meghatározásával a családi gazdálkodók jelentős részének egyszerűbb ügyintézést tesznek lehetővé (például a borszőlő-telepítéssel kapcsolatos eljárásokban). A kapcsolt vállalkozások adminisztrációs terhei is csökkennek, ami talán a szürettel kapcsolatos ügyintézés során csúcsosodik ki igazán.

Az eredetvédelmi rendszerek és a földrajzi árujelző bizottságok (korábban helyi borbíráló bizottságok) még hangsúlyosabb szerepet kapnak. A jogszabályi változások megteremtették annak a lehetőségét, hogy a forgalomba hozatali eljáráshoz kapcsolódó laborvizsgálatok akár vidéki akkreditált laborokban is elvégezhetők legyenek. Természetesen az ehhez kapcsolódó rendszert és folyamatokat még ki kell építeniük az érintetteknek.

Sok szakmai eszmecsere zajlott a borászati termékek érzékszervi bírálatával kapcsolatban, történjen az borverseny vagy földrajzi árujelző bizottság berkein belül, melynek eredményeképp a bírálatok szervezőire több feladat hárul. Ebből a termelők remélhetőleg csak annyit fognak érzékelni, hogy a legtöbb esetben gyorsul az ügymenet.

Az ültetvények rendeltetésszerű művelésére és annak ellenőrzésére még nagyobb hangsúly kerül a jövőben, hogy ne maradjanak az szőlőültetvények műveletlenek.

Az átlagtermelőt ugyan nem érinti, de érdemes említést tenni róla, hogy a legnagyobb borászati üzemeknek – 20 ezer hektoliter felett – bizonyos esetekben azonnali adatszolgáltatási kötelezettségük lesz.