Az Európai Bizottság kiegészítő tanulmánya a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendeletről (SUR)
2023. július 5. – Miután az Európai Bizottság közzétette a SUR-rendeletről szóló „kiegészítő tanulmányát”, az európai borágazat mély aggodalmát fejezi ki annak jövőjével kapcsolatban.
Az európai borászok egyet értenek az Európai Bizottságnak (EB) a legveszélyesebb növényvédő szerek használatának csökkentésére irányuló általános célkitűzésével. Boraik minőségének megőrzése érdekében, innovációs eszközök és a gyakorlatok fejlesztése révén évek óta dolgoznak ezért a célért, szem előtt tartva a fenntarthatóság három (gazdasági, környezeti és társadalmi) egymásra épülő alappillérét.
Az Európai Unió a világ vezető bortermelője, a világ bortermő területének 45%-át adja. Ez a magas hozzáadott értékű ágazat jelentősen hozzájárul számos európai régió életképességéhez, ahol a gazdasági tevékenység gyakorlatilag nem létezne szőlőültetvények nélkül. Mivel az agrár-élelmiszeripari ágazat az export tekintetében vezető szerepet tölt be, az EU kereskedelmi mérlegében is pozitív szerepet játszik.
Az európai szőlőtermesztés egyedülálló, nem áthelyezhető, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések jellemzik, továbbá jelentős szerepet játszik a tájegységek és területek formálásában. Számos szőlőültetvény részesül helyi, regionális, nemzeti, sőt, az UNESCO-n keresztül bizonyos esetekben nemzetközi szintű védelemben. A szőlőültetvények változatos tájakat és ökoszisztémákat kínálnak, amelyek élő fajok széles körének adnak otthont. Ezeket a biológiai sokféleségeket továbbra is meg kell őrizni.
A termelők teljes mértékben elkötelezettek az ökológiai gazdálkodás átállása mellett, amit a környezetvédelmi tanúsítványok növekvő használata, a szőlőültetvények zöldítése, az agrár-környezetvédelmi rendelkezések bevezetése a termékleírásokban vagy az ágazati tervekben, az ellenálló fajták kutatása és a biobor termelő területek fejlesztése is bizonyít.
A nagyobb fenntarthatóság érdekében tett lépések azonban csak akkor erősíthetők tovább, ha a kitűzött célok megvalósíthatók. Ennek eléréséhez a növényvédő szerek hatékony alternatívái nélkülözhetetlenek a szőlőtermesztéshez egy olyan fenntartható átmenetben, amely figyelembe veszi a növény életképességét és a kutatáshoz szükséges időt. A több évtizedes kutatás és kísérletezés ellenére még mindig nincsenek hatékony megoldások a peronoszpórához és lisztharmathoz hasonló gombás megbetegedésekre. A szőlőnek nincs természetes ellenállóképessége ezekkel a betegségekkel szemben és olyan években, amikor a fertőzés mértéke magas fokú, növényvédő szerek használata nélkül a szőlő 100%-a elveszhet akár néhány nap leforgása alatt. Bár a minőségi előírásoknak megfelelő és a borok érzékszervi tulajdonságait tiszteletben tartó ellenálló fajták kikísérletezése folyamatban van, ez egy hosszú távú eljárás, mivel időbe telik ezen hosszadalmas kutatási folyamatok eredményeiként nyert megközelítések adaptálása és validálása.
Emellett a bortermelők és különösen a kkv-k versenyképességének megőrzése is szükséges, hogy támogatni lehessen őket fenntarthatósági törekvéseikben. Ez az egyensúly alternatív technikai megoldás nélkül rövid időn belül a várható termeléscsökkenés miatt veszélybe kerülhet.
Mindezek fényében az Európai Bizottság jogalkotási javaslata irreális a bortermelés szempontjából, feltéve, hogy nem kérdőjelezi meg alapjaiban az ágazat jövőjét az EU-ban. Úgy tűnik azonban, hogy az Európai Bizottság éppen ezt a döntést akarja fenntartások nélkül meghozni.
A növényvédő szerek hatásáról szóló, az Európai Bizottság által készített kiegészítő tanulmányban kiemelt eredmények rendkívül aggasztóak. Az előrejelzések szerint a szőlőtermelés Franciaországban 28%-kal, Olaszországban 20%-kal, Spanyolországban pedig 18%-kal fog várhatóan csökkenni. Ezek a riasztó adatok nem tartalmazzák az éghajlati viszontagságok (jégeső, fagy, aszály stb.) hatását, amelyek rendszeres kihatással bírnak az európai bortermelésre.
A közzétett kiegészítő elemzésben az Európai Bizottság kifejti, hogy ez nem jelent komoly problémát, és azzal érvel, hogy a szőlő, és így a bor sem alapvető fontosságú az európai élelmezésbiztonság szempontjából. Ugyanakkor létfontosságú felmérni a szőlőtermesztésnek az EU számos régiójában betöltött gazdasági és társadalmi kulcsszerepét, valamint azt a kulturális örökséget, amelyet a szőlő és a bor jelent a termelő tagállamok számára. A szőlőterületek csökkenésével számos európai régió esne el jóléti, munkahelyteremtő és turisztikai lehetőségtől, ezáltal pedig a vidékfejlesztés és e területek fejlődése is jelentősen sérülne.
A Bizottság elemzésének következtetéseiből adódó megközelítés aggasztó az ágazat jövője szempontjából és az európai szőlőtermesztés jelentőségének teljes figyelmen kívül hagyására utal. Az átmenet támogatása érdekében prioritásként kellene kezelni az érintett szereplőkkel folytatott párbeszédet.
Az európai borágazat az ökológiai átmenet egyik szereplője kíván lenni, amit fenntartható módon kell megvalósítani, anélkül, hogy az ágazat és az európai borvidékek jövőjét feláldoznánk a harmadik országokból származó, nem ugyanazokat az egészségügyi szabályokat betartó versenytársak javára. Ezért kulcsfontosságú, hogy az európai döntéshozók olyan reális cselekvési tervet dolgozzanak ki, amely figyelembe veszi a növényvédő szerek használatára vonatkozó hatékony alternatív megoldások megtalálásához és megvalósításához szükséges időt.
A következő szervezetek nevében:
AREV, Az Európai Bortermelő Régiók Gyűlése (http://www.arev.org), amelyet 34 évvel ezelőtt hoztak létre, székhelye Brüsszelben van és mintegy ötven európai tagrégiót foglal magában, amelyeket kettős bázis képvisel: választott regionális politikusok és a borászati szakmai szervezetek képviselői. Ez a modell egyedülálló törvényi és történelmi legitimitást biztosít az AREV-nek.
A CEVI, az Európai Független Szőlő- és Bortermelők Szövetsége (www.cevi-eciw.eu) az egyetlen olyan szervezet, amely európai szinten képviseli és védi a független bortermelők érdekeit. A CEVI ma a 12 különböző államból mintegy 12.000 taggal büszkélkedhet. A független borászok olyan vállalkozók, akik egy mikro-/kisvállalkozás, gyakran családi vállalkozás élén állnak. A szőlőtől a pohárig mindent ők készítenek, ami azt jelenti, hogy boraikat közvetlenül a fogyasztóknak termelik és értékesítik.
A Copa-Cogeca a mezőgazdasági termelők és agrárszövetkezetek egységes képviselete az EU-ban. A Copa több mint 22 millió mezőgazdasági termelőt és családjukat, míg a Cogeca 22.000 mezőgazdasági szövetkezet érdekeit képviseli.
Az EFOW, az Európai Minőségi Borok Szövetsége (www.efow.eu) az OEM és OFJ borokat képviselő szervezet az európai intézmények felé. Az eredetmegjelöléssel rendelkező borok szószólójaként küldetésünk a földrajzi jelzés koncepciójának védelme és előmozdítása minden politikai területen.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közötti együttműködés keretében a Copa-Cogeca bor munkacsoport ülésein a Dr. Brazsil Dávid a HNT főtitkára vesz részt, aki a munkacsoport elnökségi tagja. Mindkét magyar érdekképviseleti szervezet egyetért és támogatja azt a kezdeményezést, miszerint a növényvédő szerek fenntartható használatáról az európai döntéshozók olyan reális cselekvési tervet dolgozzanak ki, amely figyelembe veszi a növényvédő szerek használatára vonatkozó hatékony alternatív megoldások kidolgozásához szükséges időt. Ehhez az állásponthoz csatlakozik a Magyar Független Szőlő-és Bortermelők Szövetsége (Vindependent) is, amely állandó tagja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szakmaközi bizottságának.