AKTÍV KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZAKMAI SZERVEZETEKKEL
Az Agrárminisztérium sajtótájékoztatóján Légli Ottó a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke értékelte a 2022-es eredményeket és az idei kilátásokat.
A miniszterelnök főtanácsadója azt ígérte, hogy a kormány folytatja az együttműködést az agrárszervezetekkel, a válságot pedig soha nem a gazdák kárára fogja kezelni. Nyitrai Zsolt egyúttal bemutatta a 2023-as agrárnaptárt, amit több tízezer példányban juttatnak el a gazdákhoz a szakmai lapok és a közvetítő szervezetek segítségével.
Ismét nehéz év előtt állnak a magyar gazdák, de bízhatnak a kiszámítható agrártámogatási rendszerben idén is – mondta az agrárminiszter. Nagy István a legfontosabb feladatok egyikének az új agrártámogatási rendszer elindítását nevezte. A pályázatoknak saját honlapjuk lesz, az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei pedig már el is kezdték az országjárást, hogy bemutassák a pályázati lehetőségeket és feltételeket. A piaci nehézségek miatt a tervezhetőség különösen fontos, a termelők számíthatnak a kormány segítségére – hangsúlyozta. A tárcavezető szerint a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika (KAP) a tervek megvalósításának időszakát hozhatja el, uniós és költségvetési forrásai történelmi lehetőséget jelentenek a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. A tavasszal benyújtható egységes kérelmekkel öt jogcímen összesen 539 milliárd forint közvetlen terület- és állatalapú támogatás igényelhető. Idén csaknem 1400 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás kifizetésére lesz lehetőség, de segítséget jelenthet a mezőgazdaság számára a hitelmoratórium, a kamattámogatás vagy a kamatstop is – tette hozzá. Nagy István úgy véli, hogy 2030-ig az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, hozzáadott értéke a kétszeresére nőhet. A magyar gazdatársadalom bebizonyította, hogy a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók hatásai közepette is el tudják látni az egész országot egészséges élelmiszerrel, így a nehézségek ellenére van ok a bizakodásra – fogalmazott.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke elmondta, hogy az elmúlt év éghajlati szempontból kihívásokat jelentett. A szélsőségesen száraz időjárás elsősorban a fiatal ültetvényeket viselte meg. Az augusztus közepén megérkezett csapadék jelentős mértékben mérsékelte az aszály kárait. A háború következményeivel is szembesülniük kellett a szőlő- és bortermelőknek. Ezt a helyzetet súlyosbította, hogy a kereskedelmi láncok több esetben egyoldalúan növelték árrésüket. Ezáltal a fogyasztók a borárak növekedését tapasztalták, amiből a magyar termelők nem részesültek. Légli Ottó bízik abban, hogy a helyzetük javulni fog.
Az elmúlt évek ültetvénytelepítései, infrastrukturális fejlesztései, technológiai korszerűsítései biztos alapot teremtettek a növekedéshez. A vidékfejlesztési és nemzeti boríték támogatásoknak köszönhetően a magyar borászatok olyan technológiai fejlesztéseket valósíthattak meg, amelyek a több évszázados termelési tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tudással az olyan nehezebb évjáratokban is, mint amilyen a 2022-es, kiváló minőségű magyar borok kerülhetnek a hazai és a nemzetközi fogyasztók asztalára- monda el az elnök.
A HNT 2023-ban komplex borpromóciós programot tervez indítani mely program célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a hazai borkultúrát, illetve növelje a magyar borok népszerűségét a külföldi piacokon. Légli Ottó megjejegyzte, hogy az állami segítségnyújtás önmagában nem elég, az öngondoskodás, a saját kezdeményezés szerepe legalább ilyen fontos az előrejutásban.
A bor egy élvezeti és bizalmi termék. A magyar bor minőségének a kiélezett kereskedelmi versenyben megkérdőjelezhetetlennek kell lennie. A HNT a 2022. augusztusi tanácsülésén fogadta el az érzékszervi borbírálatról szóló piacszervezési intézkedését. A kereskedelmi láncokban kapható magyar borok minőségének termelői ellenőrzésével a szakma egy újabb lépést tesz a magyar bor hitelességének megerősítése érdekében- monda el Légli Ottó.
A háromszintű hegyközségi rendszernek az még nagyobb fokú összhangban kell működnie. Ezt alapozza meg a hegyközségi törvény módosítása, amely öt éves választási ciklusokat vezet be. Ennek értelmében 2023. március végéig szinte valamennyi hegyközségben tisztújító közgyűlést kell tartani. Az itt megválasztott szőlészeti és borászati küldöttek 2023. május 15-ig tartják meg a borvidéki szintű tisztújításokat. Ezt követő két hétben felgyorsulnak az események, hiszen a 22 szőlészeti és 22 borászati küldött 2023. május 31-ig választják meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának Elnökségét, alelnökeit és elnökét. A HNT Titkársága útmutatókkal és jogszabályi értelmezésekkel és a hegybírók aktív közreműködésével segíti a tisztújítás folyamatát. A cél, hogy a megválasztott tisztségviselők biztos felhatalmazással végezhessék szakmai munkájukat a következő öt évben- zárta beszédét Légli Ottó.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke bejelentette, hogy a KAP-hoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekről napokon belül megkezdődhet a társadalmi egyeztetés. Amint megjelennek a jogszabályok, a gazdák számára tájékoztató anyagok készülnek, az agrárszaktanácsadók pedig megkapják a szükséges felkészítést – tette hozzá Jakab István, aki a kormánytól továbbra is azt kéri, hogy ne vezessen be földadót, hiszen a gazdák így is kiveszik a részüket a közterhek viseléséből.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint felemás év volt az előző, hiszen jól kezdődött, de aztán az aszály miatt megcsappant a méztermés. Bross Péter ugyanakkor sikerként értékelte, hogy a belföldön megtermelt és forgalmazott méznek a többségét immár közvetlenül a magyar méhészek értékesítik, köszönhetően az agrártárca és az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatásának. Példátlan eredménynek tekinti azt is, hogy a méhészet bekerült a KAP-ba, hiszen az uniós agrárpolitikából korábban kimaradtak. Az újdonságok közül kiemelte még az állatjóléti támogatás kiterjesztését a méhekre, ezt Magyarország ratifikálta elsőként az uniós tagállamok közül. Nehezményezte ugyanakkor, hogy az EU piacát óriási mennyiségben, de minőség-ellenőrzés nélkül árasztja el az ukrán méz, a kínaival együtt ez teszi ki az uniós mézimport kétharmadát. Ha nem változik a helyzet, az EU-ban 10-15 éven belül megszűnhet a méztermelés, ami főképp azért baj, mert mézet lehet ugyan importálni, de beporzást nem – hangsúlyozta.