A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet aktuális helyzetjelentése az ágazatról

A COVID-19 okozta válsághelyzet sajnos még nem ért véget. Egyelőre lehetetlen átfogó közvetkeztetéseket levonni annak hatásairól, fontos azonban megérteni, hogy ez a válság hogyan változtatja meg az ágazatot, milyen nehézségekkel kell szembenézni, és mik a jelenlegi kilátások.

Kérdéseink alapján a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OVI) szakemberei, Giorgio Delgrosso, a statisztikai osztály vezetője, Krisha Gandhi, adatkezelő és Tatiana Svinartchuk, a gazdasági és jogi osztály vezetője foglalták össze a jelenlegi helyzettel kapcsolatos tapasztalataikat.

-Munkánk egyik vetülete a vírushelyzet hatásának körvonalazásával felmérni, hogy a válság társadalmi-gazdasági hatásai milyen mértékben befolyásolják ágazatunkat. Megpróbáljuk témánként csoportosítani, hogy a megfigyelt negatív hatások nagymértékben, fordítottan, vagy csak kevésbé jelentősen kapcsolódnak-e a COVID-19 válsághoz, hosszú ideig tartanak vagy ciklikusak és elsődlegesen milyen földrajzi kiterjedésen figyelhetők meg, összegezték a szervezet munkatársai.

A COVID-járvány megfékezésére jelentős korlátozásokat vezettek be világszerte. A kijárási és utazási korlátozások, a HORECA szektor leállása, továbbá a szállítási fennakadások jelentősen átalakították a borfogyasztási szokásokat. Az OIV tagországok visszajelzése alapján ezek a hatások milyen mértékben és milyen irányban térítették el az egyes borászati termékek/termékcsoportok keresletét?

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) 48 tagállamában a borfogyasztási szokások országonként eltérőek. Olyan tényezők befolyásolják, mint a korlátozó intézkedések hossza, a lakosság fogyasztási szokásai, a bor és más italok helyettesíthetőségének rugalmassága, a HORECA ágazat relevanciája vagy az elektronikus kereskedelem csatornáinak fejlettségi szintje. Összességében azt láthatjuk, hogy a COVID-19 okozta járványhelyzet recessziót idézett elő, amely valóban közvetlen és közvetett hatással bír az ágazatra, amelyek közül nem lesz mindegyik maradandó, néhány azonban igen és az ágazatnak ezekre mindenképpen fel kell készülnie.

Konkrét termékkategóriák tekintetében az OIV nem végzett külön vizsgálatot vagy elemzést. Sok országban azonban visszatérő jelenségnek tűnik a prémium borok, különösen a habzóborok iránti kereslet csökkenése. Példaként említenénk, hogy a champagne szállítmányok 2020-ban 18%-kal csökkentek 2019-hez képest (ami 60 millióval kevesebb üvegnek vagy egymilliárd euró veszteségnek felel meg).

A világ bortermelő országainak többsége egyben jelentős turisztikai desztináció is volt a járvány előtt. A világturizmus visszaesésével a belföldi fogyasztás is jelentős változásokon ment keresztül, mely érzékenyen érinthet több borvidéket és országot. Véleményük szerint a turizmus leállása következtében várhatóan csökkenni fog-e a világ borfogyasztása 2020/2021-ben? Esetleg a belföldi turizmus és a belföldi kereslet növekedése ellensúlyozhatja-e a külföldi turisták hiánya miatti kiesést?

Ebben az esetben is nagyon nehéz általános következtetéseket levonni. A turizmus hanyatlásának hatásai országonként eltérőek és elsősorban függenek az adott ország turizmusának jelentőségétől, továbbá az ország méretétől. Az élénk turizmusú, kisebb országokban nagyobb a valószínűsége a bor iránti kereslet drasztikus csökkenésének és ennek következtében a fogyasztás csökkenésének; nagyobb országokban azonban valószínűleg a belföldi fogyasztás növekedése elnyomja a csökkent turisztikai kereslet miatt bekövetkezett visszaesést. Ezen a ponton nehéz biztosan megmondani, hogy a világ borfogyasztása pontosan milyen irányban és milyen értékben fog változni, de a fent említett okok miatt fennáll annak a lehetősége, hogy nem áll be olyan mértékű drasztikus változás, mint az várható volt. A nemzeti fogyasztási szint csökkentésén túl a turisták hiánya jelentős pénzügyi veszteségeket okoz mindazoknak a borászatoknak, amelyek turisztikai tevékenységekbe fektettek be. Ez volt a 2020 szeptemberében az OIV és az UNWTO (Egyesült Nemzetek Turisztikai Világszervezete) együttműködésében szervezett, az „Az innováció a borturizmusban a COVID-19 összefüggésében” című webes szeminárium egyik következtetése is.

 A szemináriumon ugyanakkor egyértelműen kiderült, hogy a borturizmus nagyon gyorsan reagál és alkalmazkodik a jelenlegi helyzethez. Nézzük meg Bordeaux példáját! A borturizmus ebben a régióban erősen összpontosít a külföldi piacra. A válság bekövetkeztével az idegenforgalomban résztvevők annak a módját kezdték keresni, miként tudnak belföldi látogatókat vonzani a környékre. Ugyanakkor a digitalizáció térhódítása új ügyfelek felé történő nyitást eredményezett. A digitális kóstolók, interaktív látogatások megjelenésével és növekedésével például vásárlók a világ minden tájáról részt vehettek ezekben a kezdeményezésekben, függetlenül aktuális tartózkodási helyüktől.

A bor alapvetően bizalmi termék. Kereskedelme jellemzően a hagyományos csatornákon keresztül zajlott a járvány előtt. A személyes érintkezés kizárása több ágazatban növelte az elektronikus kereskedelem arányát. A pandémia tehát pozitívan hatott több termék online értékesítésére mind mennyiségben mind értékben. A borágazatban megfigyelhető-e ennek az értékesítési csatornának a robbanásszerű fejlődése? Elképzelhetőnek tartja-e, hogy tartós lesz az online kereskedelem korábban nem tapasztalt növekedése a borászatban?

A digitalizáció katalizátorként működik társadalmunkban és a bor ágazat közeli jövőjében a siker egyik kulcsfontosságú tényezője lesz. Mindannyian szemtanúi voltunk, miként vált az elektronikus kereskedelem a hagyományosabb terjesztési csatornák rendkívüli alternatívájává. Ez lesz a kulcsa a borértékesítés jövőjének. Fejlődését a világjárvány lendítette fel és az ágazat megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy ezen a csatornán keresztül tovább növekedjen. Ezt a feltevést az IWSR (borokkal és szeszesitalokkal kapcsolatos nemzetközi felméréseket végző italpiaci elemző) piaci elemzéséből kigyűjtött számadatai is jól szemléltetik – a világ főbb gazdaságait tekintve, az elektronikus kereskedelmi csatornákon történő borértékesítés az előrejelzések szerint 2020-ban mintegy 48% -kal nőtt. Ez a 2018-ról 2019-re történt növekedés háromszorosa. Ez az arány még inkább meglepő annak tudatában, hogy a borfogyasztás várhatóan 2020-ban csökken az összes kulcsfontosságú globális borpiacon. Nincs kristálygömbünk, aminek segítségével láthatnánk a jövőt, nem nehéz azonban elhinni, hogy az elektronikus kereskedelem olyan terjesztési csatornává fog fejlődni, amely döntő szerepet játszik majd a válságból való teljes kilábalásban. Az elektronikus kereskedelmen túl a digitalizáció tágabb értelemben is nagy lehetőségeket kínál az ágazat számára. Ez az oka annak, hogy az OIV éppen most vezeti be digitális átalakítási stratégiáját, amelynek része egy olyan megfigyelőközpont létrehozása is, amely tanulmányozza és elemzi a borágazatban alkalmazott digitalizáció legújabb fejleményeit – amit mi digitális garázsnak hívtunk -, ahol különböző digitális kezdeményezések és prototípusok tesztelhetők. Ezenkívül az OIV titkársága egy olyan adat- és elemző laboratórium kifejlesztését tervezi, amely az ágazati adatgyűjtés és -elemzés nemzetközi központja lesz.

A pandémiához köthető korlátozások következtében több borászati szakmai eseményt, rendezvényt, vásárt elhalasztottak. Egyeseket 2021-ben sem tudnak a megszokott módon megtartani. Ez a helyzet különösen megnehezíti a bor kóstolásával egybekötött rendezvények lebonyolítását. Több próbálkozás történt az online térben. Ezek az online események helyettesíthetik-e hosszú távon a hagyományos B2B és B2C rendezvényeket?

Ahogy az OIV tavalyi hivatalos találkozóiból egyértelműen kiderült, a legtöbb tagállamunkban minden B2B marketing akciót, nemzetközi vásárt, borfesztiválokat visszamondtak. A versenyek és a kóstolók szervezése is megszakadt. Felmerült ezen események digitális változatának megszervezése, a visszajelzések azonban meglehetősen határozatlannak bizonyultak. Meggyőződésünk, hogy hosszú távon a borkóstolók és egyéb rendezvények többségénél továbbra sem működőképes az online megoldás, de minden bizonnyal színesítheti őket a digitális csatorna által kínált sok érdekes funkció és lehetőség.

A pandémiát megelőzően a borpiac alapvetően fejlődő szakaszban volt, ami folyamatos szőlészeti és borászati beruházásokat generált. A koronavírus járvány piaci és pénzügyi hatásainak következtében számolhatunk-e ezeknek a tervezett beruházásoknak az elhalasztásával? Esetleg a járvány más típusú beruházások felé tereli a bortermelőket?

Rövidtávon, különösen a járvány jelenlegi szakaszában valószínű, hogy a halasztások és a jelenlegi pénzügyi korlátok miatt a beruházások enyhén csökkennek; középtávon azonban a borágazat fellendülhet a pandémiát megelőző növekedési ütemben. A 2008-as válsághoz hasonlóan úgy tűnik, hogy ez a válság is átmeneti sokkot okoz az ágazat számára és nem kell a kereslet tartós befolyásolásával számolnunk. Tudomásunk szerint a bortermelők nem térnek át más típusú beruházásokra. Ez azonban csak előzetes becslés, kellő adat nélkül nem lehet biztos következtetéseket levonni. Reményeink szerint az április közepére tervezett sajtótájékoztatónkon határozottabb következtetéseket fogunk tudni levonni és arra bíztatjuk az olvasókat, tartsanak velünk akkor is, hogy első kézből értesülhessenek ezekről.

 

LINKGYŰJTEMÉNY, azok számára, akik még többet szeretnének tudni a témáról:

A webes szeminárium érdekes betekintést ad különböző stratégiákba, amelyeket déli féltekén élő tagjaink alkalmaznak a válság kezdete óta.

 https://www.youtube.com/watch?v=WNJ8mvfAGkI

  • Weboldal: ajánljuk a FIVS weboldalát. Ez a szervezet releváns publikációkat gyűjt és tesz közzé a COVID-19 bor- és szesziparra gyakorolt következményeiről.

 https://www.fivs.org/covid-19/