A legfrissebb statisztikák az OIV-től

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) századik születésnapja alkalmából 2024-et a szőlő és a bor nemzetközi évének nyilvánította. A jeles évforduló keretében különböző kezdeményezések és tevékenységek valósulnak meg a szervezet történelmi múltjának megünneplésére. Ezért az OIV elindítja a „szőlő- és borvárosok nemzetközi hálózatát”, hogy elismerje a szőlőtermesztésben élen járó városok felbecsülhetetlen hozzájárulását, amelyet a szervezet életének 100 éve alatt nyújtottak a szakmának. Az események mottója: A jövő bora és szőlője. Jelen összeállításunkban viszont a múlt és a jövő helyett a jelenre koncentrálunk, és az OIV által áprilisban kiadott legfrissebb statisztikákat boncolgatjuk.

A szőlővel beültetett terület nagyságát illetően a trendek tovább folytatódnak, az ültetvények tovább fogyatkoznak (1. ábra). A statisztikák szerint 2023-ban 7,2 millió hektárt borított szőlő. Érdekes, hogy a változások globálisnak nevezhetőek, hiszen mindkét féltekét érintik. De még abban a tekintetben is „univerzálisak”, hogy a borszőlők, csemegék és mazsolaszőlők területét egyaránt sújtják. Úgy tűnik, hogy az évszád elején dinamikusan gyarapodó Kína is behúzta a féket, területnövekedésük 2020 óta megállt. Azt is elmondhatjuk, hogy ma már több szőlő terem az Újvilágban, mint Európában. Az Óvilágban jelenleg 3,3 millió hektárnyi szőlőt találunk. Az említett kínai stagnálás azzal is együtt jár, hogy az ázsiai ország „ezüstérmesből” visszacsúszott a harmadik helyre. Spanyolország továbbra is vezet a maga 945 ezer hektáros felületével, a második legnagyobb termelő pedig ismét Franciaország (792 ezer hektár). Őket Olaszország (720 ezer ha), Törökország (410 ezer ha) és Argentína (205 ezer ha) követi. A többi szőlőtermesztő országban az összterület nem éri el a 200 ezer hektárt. Érdekes adat, hogy bár Brazília csak a 21. a sorban (mindössze három hellyel megelőzve Magyarországot), unikális abban a tekintetben, hogy immáron a harmadik egymást követő évben növelni tudta ültetvényei összterületét.

Mondhatjuk, hogy a bortermelési statisztikák még elkeserítőbbek, bár ezekben az adatokban mindig is jelentős évjárat-ingadozás volt megfigyelhető (2. ábra), az előző évihez mért közel 10%-os csökkenés döbbenetesen hat. Ebben a kategóriában Franciaország vezet, őt követi Olasz- és Spanyolország. Magyarország és Ausztria fej-fej mellett halad (2,4 millió hektoliter). Messze megelőz minket Németország (8,6 millió hl) és Portugália (7,5 millió hl), viszont Görögország termelése (1,4 millió hl) elmarad tőlünk. Érdekes információ, hogy a maga 3,2 millió hektoliterjével ma már Kína a legjelentősebb „boros ország” Ázsiában. A déli féltekén eredendően mindig kevesebb bor készült, nem volt ez másként 2023-ban sem. A déli félgömb a bortermésnek kevesebb mint ötödét adta. Vezető helyeken áll Chile (11 millió hl), Ausztrália (9,6 millió hl) és a Borászati Füzetek 2024/1. számában olvasható korábbi cikkünkben megismert Argentína (8,8 millió hl). A sort a nálunk már nagyobb Brazília (3,6 millió hl) és Új-Zéland (3,6 millió hl) zárja.
Nemcsak a termelés, de a fogyasztás is csökken, a 2023-as borfogyasztás világszerte mindössze 221 millió hektoliter volt. A leghűségesebb „borisszák” között találunk végre új nevet is: az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország és Németország után felbukkan az Egyesült Királyság ötödikként. A legnagyobb csökkenést Kína fogyasztása mutatja, a borivás egy év leforgása alatt negyedével csökkent (-24,7%) a statisztikák tanúsága szerint.

Hasonló kétszámjegyű, de pozitív előjelű változás zajlott Európában és Dél-Amerikában. A brazilok 11,6%-kal, míg a románok 20,1%-kal több bort ittak tavaly 2022-höz képest. A borkereskedelem helyzete sem ad bizakodásra okot. A 2000 óta tartó pozitív, növekvő trendekben visszaesés mutatkozott mind az eladott bor mennyiségét, mind annak értékét tekintve (3. ábra). Az export mennyisége globális szinten 99,3 millió hektoliterre esett vissza 2022-höz képest, ami 6,3%-os csökkenés. Pozitív tény, hogy legalább a bor literenkénti átlagára nőtt (literenként 3,62 euróra), ami szerény 2%-os pluszt jelent tavalyelőtthöz képest (4. ábra). A legnagyobb exportőrök között a három Európai nagyágyú – Olasz-, Spanyol- és Franciaország – mellett találunk két újvilági titánt is, Chilét és Ausztráliát.

A fő importőrök a régiek, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok továbbra is a három legnagyobb felvevőpiac.A palackozott borok (2 liternél kisebb kiszerelés) teszik ki a kereskedelem több mint felét (53%), ez a szegmens mind mennyiségben, mind árban veszteségeket szenvedett 2023-ban. A két és tíz liter közötti bag-in-box kiszerelés iránti kereslet valamivel kevésbé csökkent. A folyóborexport a külhoni kereskedelem harmadát adja mennyiségben, de árban annak csak 7%-át teszi ki. Meglepő, hogy még a virágkorukat élő pezsgők is nehézségekbe ütköztek 2023-ban: 1%-kal nőtt ugyan a forgalmuk értéke, az exportra kerülő mennyiségük azonban 4%-kal visszaesett.
A szőlő-bor ágazatot a hetvenes évek óta racionalizálás, átrendeződés jellemzi. Nem volt ez másként 2023-ban sem. Az évjárat-ingadozások miatt a csökkenő tendenciákban sem kell tragédiát sejtenünk. Bízzunk benne, hogy 2024 remek és borban gazdag évjárat lesz.

Varga Zsuzsanna