Módosult a hegyközségi törvény
Tájékoztatjuk a tisztelt hegyközségi tagokat arról, hogy a Magyar Közlöny 2023. június 22-ei számában kihirdetésre került az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény. E törvény 128. §- 141. §-a módosítja a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényt (Hktv.).
A módosítás – a 19. § (3a) bekezdésének, a 40. § (8a) bekezdésének és 47. § (2)-(3) bekezdésének módosított szövege kivételével – 2023. július 1-jén lép hatályba.
A Hktv. egyes rendelkezései a hegyközségi szervezetek alapszabályának módosítását igénylik. Hegyközségük, borvidékük, borrégiójuk és a nemzeti tanács soron következő közgyűlésén, küldöttülésén és tanácsülésén szükséges lesz tehát a hegyközségi szervezet Alapszabályának módosítását önálló napirendi pont keretében tárgyalni.
A Hktv. egyes szabályai csak 2024. január 1-jétől lépnek hatályba. Figyelemmel a hegyközségi közgyűlések előkészítése jellemzően november hónaptól kezdik meg a Választmányok, így a Titkárság a 2024. január 1-jei módosításokat is tartalmazó Alapszabály mintát tervez elkészíteni.
Kérem, hogy amennyiben hegyközségük tisztségviselői 2023. év folyamán is tervezik közgyűlés összehívását, úgy annak tervezett időpontjáról szíveskedjenek mihamarabb tájékoztatni. Ebben az esetben soron kívül elkészíti a HNT az Alapszabály módosítási javaslatát.
A 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
- bevezeti a nyilvántartott adatszolgáltató fogalmát és ezáltal a pontosítja, hogy valamennyi boralapú vagy szőlő alapú terméket előállító termelő köteles származási bizonyítvány kikérni a szőlő és a bor eredetének igazolására,
- kiterjeszti a HNT elnökének hatáskörét az összeolvadásra/beolvadásra kötelezett hegyközségek esetében. A hegyközségek működése érdekében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke kezdeményezi a törvényszéknél a hegyközségnek az azonos borvidéken fekvő, területileg szomszédos legnagyobb hegyközségbe való beolvadását, ha az érintett hegyközségek az előírt határidőig nem döntöttek a beolvadásról vagy az átvételről,
- egyszerűsíti a hegyközségi járulék alapjának számítását. A közgyűlés – 2024. január 1-jétől – a járulék mértékét a hegyközség illetékességi területén tagként vagy nyilvántartott adatszolgáltatóként végzett tevékenységek szerint, a hegybíró által nyilvántartott művelt szőlőültetvény területe, a megtermelt szőlő mennyisége, a felvásárolt szőlőmennyiség és a felvásárolt borászati termék mennyisége alapján állapítja meg,
- egységesíti és új szabályrendszerével javítja a hegyközségek járulékbevételi szabályait és egyértelműen szabályozza, hogy a hegyközségi járulékokhoz hasonlóan a szakmaközi járuléktartozás is adók módjára behajtható és végrehajtandó köztartozásnak minősül.
(A rendelkezés abból a szempontból is kiemelt jelentőségű, hogy más ágazatokban működő szakmaközi szervezetitől eltérően a NÉBIH mellett a szőlő-bor ágazat szakmai önkormányzati rendszerének is jogköröket biztosít a szakmaközi járuléktartozás behajtásában: a hegybíró a származási bizonyítvány, a főtitkár a pályázati igazolások kiadásának módosított eljárásendjét köteles alkalmazni.)
- előírja, hogy az ötéves választási ciklusból fennmaradó időtartamra vonatkozóan új tisztségviselőt kell választani a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hegyközségi tagok tisztségviselővé választott képviselői esetében, ha a képviselt szervezettel fennálló jogviszony megszűnése vagy a képviselői megbízás visszavonása esetén,
- módosítja a hegybírókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, a módosított rendelkezést 2024. január 1-jétől kell alkalmazni,
- lehetővé teszi, hogy hegyközségi szervezet, valamint annak testületi szerve – a közgyűlés kivételével – elektronikus eszköz útján is tanácskozhat és meghozhatja a döntéseit.