Kormányzati párbeszéd a szőlő- és bortermelőkkel

A mintegy 30 ezer főt foglalkoztató szőlő- és borágazat kiemelt figyelmet kap a kormányzattól. Mi sem mutatja ezt jobban, mint, hogy 2010-ben partneri szövetséget kötöttek, s azóta is folyamatos a párbeszéd. Mintegy összefoglalóul „Szövetségben a szőlő- és bortermelőkkel” címmel Nagy István agrárminiszter köszöntőjével kiadvány jelent meg, melyet sajtótájékoztató keretében mutattak be.

Nyitrai Zsolt, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott kiemelte,  az elmúlt években számos intézkedéssel segítették a szőlészeket és a borászokat, hogy versenyképes legyen a magyar bor. Ennek is köszönhetően nemzetközi versenyeken szerzett érmek bizonyítják, érdemes az ágazattal foglalkozni. A kormány minden fontos kérdésben kikéri a szakma véleményét, figyelembe veszi az álláspontjukat, képviselőikkel párbeszédet kezdeményez. A kiadvány bemutatja az elmúlt 12 év ágazati eredményeit, amelyek közül a miniszterelnöki megbízott a magyar borok nemzetközi versenyeredményeit, a bormarketing ugrásszerű fejlődését, a gazdákat terhelő adminisztráció egyszerűsítését emelte ki. Az összefoglalót a következő hetekben szakmai kiadványokhoz mellékelve, illetve személyes találkozókon juttatják el a termelőkhöz.

„Országimázs alakítók a borászok, viszik hazánk jó hírét a világban”- hangsúlyozta Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte, az elmúlt 12 év erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarországon létrejöttek a 21. század színvonalán álló szőlő- és bortermelés alapjai. A szakember véleménye szerint a támogatások hosszú távra megerősítették az ágazat versenyképességét, az új termelői együttműködések javították az értékesítési lehetőségeket, további feldolgozásra külföldi bor nem kerül Magyarországra. Az egyik legjelentősebb eredményként említette, hogy a korszerűsített hegyközségi rendszer a lehető legjobban szolgálja a tagok érdekeit és csaknem 75 milliárd forint támogatásból a szőlőültetvények több mint fele megújult, s mintegy 30 milliárd forint értékben támogatták a borászatok technológiai beruházásait. Kormányzati segítségre a járvány idején még nagyobb szükség volt, hiszen a vendéglátás visszaesése, a közösségi események elmaradása a fogyasztást is kedvezőtlenül érintette. A termelők ezért az elmúlt két évben 13 milliárd forint plusz forráshoz jutottak, ami nem pusztán a túlélést tette lehetővé, hanem a felkészülést is a jövő kihívásaira.

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke rámutatott, a szőlő- és bortermelőknek van elképzelésük a jövőjükről, nyitottak az újításokra, és sokféle érdeket megjelenítve is képesek egységes célokat megfogalmazni. A szakember szerint ebben egyedülálló érdekképviseleti szervezetként segíti őket a hegyközségi rendszer, amely semmi máshoz nem hasonlítható köztestület a magyar agráriumon belül. A HNT vezetője elmondta, a gazdák az elmúlt években megértették, hogy a jövőjüket maguknak kell alakítaniuk, a rájuk bízott támogatást pedig a lehető legjobban kell hasznosítaniuk. A segítségre szükségük is van, hiszen a szőlő- és bortermelés tőkeigényes ágazat, tehát nemcsak szaktudás, hanem kormányzati hozzájárulás is kell hozzá. Légli Ottó bízik abban, hogy a következő években folytatódhat a közös munka a megkezdett fejlesztésekkel.