Merre tart a magyar fajtapolitika?

Megkezdte munkáját a Szakmaközi Borszőlő Szaporítóanyag Bizottság, melynek munkájában a szakterület neves képviselői vesznek részt. Alapkoncepcióként leszögezhető, hogy tevékenységük egy plusz lehetőséget teremt arra, hogy a termékpálya elejéről megközelítve versenyképesebbé lehessen tenni a magyar szőlő-bor ágazatot. Ennek ugyan a forrásoldala nem kimeríthetetlen, így alaposan be kell osztani az eltelepített oltványok után befolyó 10 forintot.

„Ebből a szempontból nem túl szerencsés időszakban vagyunk, hiszen az elmúlt években, ha nem is volt telepítési láz, de a hazai ültetvények jól kiszámítható megújulása zajlott”- vázolta a lehetőségeket Molnár Ákos, a Bizottság elnöke. Statisztikailag nézve ezek a telepítési számok jól csengenek – ha azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt 12 évben a hazai ültetvényhálózat harmada újult meg.

Ugyanakkor ez azt is jól mutatja, hogy nem történt más, mint a szőlők öregedésének megállítása, vagyis csak az „amortizáció” lett visszapótolva.
Bár elképzelhető, hogy szűkösek a források – és lassan folyik be a kívánt összeg -, ugyanakkor látni kell, hogy jó programokkal akár a magyar állam, akár az unió bizonyos támogatásai elérhetőkké válnak. Hosszú időt igénybe vevő, rövid távon nem látványos sikerekkel kecsegtető és költséges projektről van szó.

A Bizottság az első lépésekkel azt az irányt szeretné meghatározni, amellyel a termelői elképzeléseknek, a piaci igényeknek megfelelő kutatásokat és fejlesztéseket indítja útjára. Ehhez meg kell vizsgálni, mi foglalkoztatja a gazdákat a genetikai alapok kapcsán, fel kell mérni azokat a – megalapozott – igényeket, melyek a gyakorlat oldaláról megfogalmazódnak. Ebben a munkában a HNT hálózatára támaszkodnak.

Az ezt segítő online kérdőív elkészült, amit több csatornán is elérhetővé tesznek. Kiküldik a borászatoknak, nagyobb szőlőtermelőknek. „Az a kérésünk, hogy minél szélesebb körben töltsék ki a kérdőívet”- ezen keresztül is szeretnék alaposan megismerni az igényeket. Úgy tartják, nem maradhat szótlan, aki perspektívikusan gondolkodik az ágazat jövőjét illetően.

A Bizottság munkájának másik fontos eleme, hogy feltárják, milyen genetikai forrásokkal, infrastruktúrával rendelkezik a szakma, milyen emberi erőforrásokra támaszkodhatnak, milyen kutatási programok folynak. Felmérést végeznek az oktatási és kutatási intézmények körében, illetve igyekeznek bevonni azokat a gazdaságokat, melyek maguk is végeznek vizsgálatokat. Mindezek ismerete azért is fontos, nehogy egymással párhuzamosan, azonos témában folyjanak kutatások. Össze kell vonni az erőket, hogy hatékony munkát lehessen végezni.

Ezen információk alapján készül a stratégiai terv, s kitűzik azokat a rövid-, közép- és hosszútávú célokat, melyek mentén megindulhat a tényleges munka.
„Az elmúlt időszakban alig fejlődtünk a szőlő biológiai alapok területén, alig követtük le a fogyasztói igények változását, a környezetterhelés kérdéseit, az éghajlatváltozás okozta kihívást”- mutatott rá Molnár Ákos, itt az idő, hogy határozott válaszokat fogalmazzunk meg, amelyek több évtizedre meghatározzák az ágazat jövőjét.

Az online kérdőív az alábbi linken érhető el:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSclsp4W_pzKbu1rvW74TQGkTe41tH-e90gl40TGbTI114F06w/viewform