Borexportunk eredetvédett hányada
Az eredetvédelemi rendszer a hitelesség, a minőség, a pozicionálás, az értéknövelés letéteményese az élelmiszerminőségre igényes fogyasztó számára, de hathatós eszköz a helyben maradó hozzáadott érték növelése révén a termelői jövedelmek növelésére is. Iránytű, ami képes jó irányba terelni a fogyasztói döntéseket és hozzájárulhat a szellemi tulajdon védelméhez is ebben az élelmiszerhamisításoktól terhes, a más által megteremtett reputáció elbirtoklására igencsak hajlamos világunkban.
A kollektív jogok kategóriájába tartozó eredetvédelem, azon belül is kiváltképp a földrajzi árujelzők népes táborában a magyar borok és borászati termékek ennek az előkelő termékminőségi kategóriának a nagyobbik hányadát adva kifejezetten jó helyzetben vannak. Mondhatnánk azt is, hogy az előkelő borászati pozíció a kezdeményezőkészség és a termelői összefogás eredménye, a relatíve jól szervezett borászati társadalom és érdekérvényesítő képesség lenyomata. Hogy mást ne mondjunk, a 22 történelmi borvidék és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által teremtett infrastruktúra és koordinált fellépés egyenes következménye. Nem megsértve az adminisztráció sűrűre szőtt hálójába belebonyolódott és vereséget szenvedett kezdeményezőket, azt is mondhatnánk, hogy bár más termékpályák is a borászokhoz hasonló önszerveződési, érdekérvényesítési és tudatossági szintre emelkednének. Mindannyian hasznot húzhatnánk egy ilyen széles területet érintő összefogásból, önszerveződési hullámból. Ez a piacépítésben is megnyilvánuló szervezettségi és hitelességi többlet ugyanis különleges státust kölcsönöz a magyar boroknak és borászatoknak, nemkülönben a magyar borkultúrának.
Deklarált kormányzati cél az oltalom alatt álló termékek számának gyarapítása, más termékpályákat is érintő növelése, de helyi kezdeményezések nélkül, lokális érdekcsoportok közreműködésének hiányában írott malaszt marad a központi szándék. Persze nem a statisztika javítása áll csak a kormányzati törekvés homlokterében. A valóságos cél az eredetvédelemben rejlő piacépítési és termelői jövedelemszerzési lehetőségek feltárása és minél hathatósabb kihasználása. Jóllehet az eredetvédelem csak eszköz a termelői jövedelem növelésére, de a piaci részesedés fokozására, a piac tisztulási folyamatának elősegítésére, a gyenge minőség kiszűrésére olyan hathatós eszköz, mellyel a konkurens nyugat-európai versenytársak már évtizedek óta élnek, sőt eredményesen sáfárkodnak.
Még mielőtt valaki az egymásra borulás kényszerét érezné bele ebbe a központi törekvésbe, érdemes leszögezni, hogy az eredetvédelem nem arról szól, hogy mindenki férjen bele a lokális érdekközösség alkotta szabályrendszerbe. Csak azok számára nyújt erkölcsi és piaci többletet, akik a szigorú minőségi követelményeknek eleget tudnak és akarnak is tenni. Nyersebben fogalmazva, a szabályozás nem a gyengék gyámolításáról, a rigorózus szabályok betartását mellőzőkről, a kerülőutakat választók megtűréséről, hanem azok kizárásáról szól. A lazaság ugyanis hitel- és piacvesztéshez vezet az elkötelezett csoporttagok számára, volt erre elég példa a múltban itthon és külföldön egyaránt.
Ki ne ismerné az eredetvédelmi programban szereplő bortermékeink sokszor csak a tájegységre utaló megnevezését. De hogy ne rébuszokban beszéljünk, indokolt megemlíteni, hogy ehhez a programhoz tartoznak a Balaton-felvidéki, a balatonboglári, az etyeki, a hajósi, a soltvadkerti (Ezerjó), a móri, az egri, a tokaji, a villányi, és a somlói borok egyaránt.
Borexportunk realitásai
Magyarország borexportja 2020 első nyolc hónapjában az átlagos agrárexport-bővülés (2,1%-os) ütemét többszörösen meghaladó mértékben (18,1%-kal) bővült, ami több mint reménykeltő fejlemény. A növekmény értékét paradox módon növeli, hogy ez a többlet egyrészt a rekordévnek számító 2019. után következett be, másrészt az exportált mennyiség az exportárbevétel bővülését lényegesen meghaladta, 39%-kal bővült, tehát az exportunk gyengülő értékesítési kondíciók mellett zajlott. Az ördög tehát, mint mindig, most is a részletekben bújik meg.
Az exportált mintegy 884 ezer hektoliter bornak alig egynegyede tartozott ugyanis az eredetvédett termékeinket is magába foglaló palackozott borok kategóriájába és 57%-a lédig, tehát hordós borként, vagy tartálykocsikban hagyta el az országot. Ez utóbbi terméktömeg exportja bővült lényegesen gyorsabban, mintegy 50%-kal. A palackozott borok kivitele ezzel szemben „csak” 16,7%-kal nőtt. Mindez persze az exportmennyiség szerkezetére utal. Exportérték tekintetében értelemszerűen más a helyzet, hiszen a palackozott borok értékesebbek, így az exportárbevételi szerkezetben a palackozott borok adják az árbevétel közel felét, mintegy 43,5%-át, a tartályban értékesített borok alig 35, a pezsgő pedig 4,3%-ot képviselt az exportárbevételből.
Borexportunk alakulása (2019–2020, 1–8. hó)
| Export, 2019. 1–8. hó (ezer euró) | Exportmennyiség (tonna) | Export, 2020. 1–8. hó (ezer euró) | Export mennyiség (tonna) | |
| Bor, friss szőlőből | 67 195,1 | 63 638,8 | 79 378,4 | 88 374,7 |
| Pezsgő | 3 703,7 | 1 861,4 | 3 406,0 | 1 765,8 |
| Bor, max. 2 l | 33 632,3 | 19 521,6 | 34 525,0 | 22 783,2 |
| Bor, lédig | 20 930,8 | 33 737,7 | 27 872,9 | 50 530,4 |
Megjegyzés: a kisebb exporttételek feltüntetésétől eltekintünk.
Palackozott boraink exportpiaci jellemzői
Palackozott boraink széles piaci palettát tudhatnak maguk mögött, hozzávetőleg 93 ország piacaira kerültek 2020 első nyolc hónapjában minőségi magyar borok. Az exportérték mintegy 2,7%-kal bővülve 34,5 millió euróra, az exportmennyiség pedig 16,7%-os bővülés mellett 228 ezer hektoliterre nőtt. Értékesítési átlagáraink ugyan mintegy 12%-kal romlottak, de az exportösszetételtől függően, piaconként erőteljes szóródást mutatnak.
Palackozott boraink fő piacai
| Export, 2019. 1–8. hó (ezer euró) | Exportmennyiség (tonna) | Export, 2020. 1–8. hó
(ezer euró) |
Exportmennyiség (tonna) | |
| Palackozott bor összesen | 33 632,3 | 19 521,6 | 34 525,0 | 22 783,2 |
| Egyesült Királyság | 4 992,7 | 2 283,9 | 5 902,2 | 3 114,8 |
| Szlovákia | 5 519,0 | 4 737,1 | 4 605,8 | 4 543,8 |
| Csehország | 4 941,5 | 4 308,2 | 4 563,7 | 4 196,1 |
| Németország | 3 672,1 | 2 268,9 | 4 382,8 | 2 722,8 |
| Lengyelország | 2 399,8 | 1 431,5 | 2 333,9 | 1 513,3 |
| USA | 1 392,9 | 272,4 | 1 822,6 | 278,7 |
| Spanyolország | 1 242,0 | 76,5 | 1 420,2 | 55,2 |
| Kína | 2 141,4 | 476,9 | 1 299,2 | 239,9 |
Technikai tábla
| Export, 2019. 1–8. hó (ezer euró) | Export, 2020. 1–8. hó (ezer euró) | Változás (%) | |
| Egyesült Királyság | 4992,7 | 5902,2 | 118,2 |
| Szlovákia | 5519,0 | 4605,8 | 83,5 |
| Csehország | 4941,5 | 4563,7 | 92,4 |
| Németország | 3672,1 | 4382,8 | 119,4 |
| Lengyelország | 2399,8 | 2333,9 | 97,3 |
| USA | 1392,9 | 1822,6 | 130,8 |
| Spanyolország | 1242,0 | 1420,2 | 114,3 |
| Kína | 2141,4 | 1299,2 | 60,7 |
Legjelentősebb piacaink közül kiemelkedik az Egyesült Királyság, ahova 2020 első nyolc hónapjában a palackozott borexportunk 17%-a került. A 2019-es helyzethez képest ez némi pozíciójavulásra utal, hiszen a palackozott borok egy évvel ezelőtti kivitelének csak a 14,8%-a kötődött a szigetországhoz.
Az átlagosan 12%-kal romló értékesítési átlagárak részpiaconként nagy szóródást mutatnak. Míg a brit piacon 13%-kal gyengébb átlagárat értünk el, addig az amerikai (USA) piacon 27,9%-kal nőtt az értékesítési átlagárunk. A szlovák, a lengyel és a cseh piacon szinten maradtak az átlagáraink, viszont a kínai piacon mintegy 20%-kal javultak az értékesítési kondíciók. A legjobb árfekvésű exportpiacnak 2019-ben és 2020-ban is az USA bizonyult, ahova az átlagos értékesítési átlagár hétszereséért tudtunk palackozott bort szállítani.
Bár az exportunk széles, 93 országra kiterjedő terítési bázisát egy rövid cikk keretében részletekbe menően nem mutathatjuk be, de érdemes megemlíteni, hogy a táblázatbeli kiemelt piacokon túl számottevő tételek kerültek minőségi borainkból a francia, a kanadai, az orosz, a svájci, a japán, az osztrák és a norvég piacokra is 2020 első nyolc hónapjában.
Eredetvédett boraink az exportkínálatban
A statisztika különbontja az eredetvédett borok exportját a palackozott borok csoportján belül, ezért a cikk témaköréhez kapcsolódva érdemes erre is némi figyelmet fordítani.
Az eredetvédett, exkluzív csomagolású palackozott boraink – csakúgy, mint az eredetvédelemben nem részesülő palackozott boraink – széles külpiaci terítési bázissal rendelkeznek. A nagyságrend azonban igencsak változó az egyes tájegységekhez köthető eredet és földrajzi árujelzőkkel ellátott boraink esetében. Az exportban legelismertebb és legkeresettebb, eredetvédett boraink csoportján belül a tokaji viszi a pálmát, hiszen a palackozott borkategórián belül 32%-ot ez a termékcsalád képviseli. A tokaji eredetvédelmen kívüli termékcsaládok között is akad azonban számottevő jelentőséggel bíró termékcsalád (lásd a kódszámokat).
Eredetvédelemben részesülő boraink exportja
| Kódszám (HS) | Megnevezés (eredetvédett) | Export, 2019. 1–8. hó (ezer euró) | Export, 2020. 1–8. hó (ezer euró) | 2019/2020 1–8. hónap (%) |
| 2204 2123 | Tokaji fehér borok | 12 068,6 | 11 029,0 | 91,4 |
| 2204 2179 | Más fehér bor | 10 056,3 | 9 484,9 | 94,3 |
| 2204 2180 | EU-ban termelt fajták | 1 986,4 | 2 173,3 | 109,4 |
| 2204 2190 | Egyéb fehér bor | 158,8 | 617,1 | 388,6 |
| 2204 2106 | Egyéb eredetvédett vörösbor | 6,7 | 3,7 | 55,2 |
| Összesen | Eredetvédett | 24 276,8 | 23 308,0 | 96,0 |
Forrás: KSH
Összességében, 2019 és 2020 első nyolc hónapjában a palackozott boraink exportjának jóval több mint a fele, 72, illetve 67%-a eredetvédett, többnyire földrajzi árujelzővel ellátott bor volt. A nagyságrend figyelemreméltó még akkor is, ha a palackozott borexportunk 2,7%-os növekedésén belül az eredetvédett borok exportja mintegy 4%-os csökkenést mutat. A korábbi évek gyakorlatát nézve ugyanis dinamikus fejlődés tapasztalható ezen a téren, hiszen például 2015-ben a borexportunk eredetvédett hányada alig lépte túl a palackozott borokból származó exportárbevétel felét.
Az egyes kódszámok alatt besorolt eredetvédett borkategóriák más-más súllyal esnek latba a palackozott borexportunkon belül. A legjelentősebb piaci részarányt az export 47-49%-át adva a tokaji tájegység eredetvédett borai produkálták 2019–2020 1–8. hónapjaiban. Ebből kiindulva érdemes ennek a jeles termékcsoportnak a külpiaci aspektusát is szemügyre venni.
A (HS 22042123) Tokaji borvidék fehérborainak külpiaci jellegzetességei
|
|
Export, 2019. 1–8. hó (ezer euró) | Export, 2020. 1–8. hó (ezer euró) | Változás (%) |
| Csehország | 2270,5 | 2042,5 | 92,8 |
| Spanyolország | 1242,2 | 1420,2 | 114,3 |
| Szlovákia | 1346,9 | 1177,3 | 87,4 |
| Lengyelország | 1165,4 | 1147,0 | 98,4 |
| USA | 630,0 | 1043,2 | 165,6 |
| Kína | 1104,5 | 918,0 | 83,1 |
| Franciaország | 857,2 | 899,3 | 104,9 |
| Egyesült Királyság | 754,1 | 401,5 | 53,2 |
| Oroszország | 252,6 | 263,4 | 104,3 |
| Kanada | 389,8 | 232,4 | 59,6 |
| Összesen | 12.068,6 | 11.029,0 | 91,4 |
A statisztikai nyilvántartás azt a képzetet keltheti, hogy az eredetvédett borkínálatunkban a fehér borok képeznek nagyobb súlyt, esetleg túlsúlyt, ami tulajdonképpen megfelel Magyarország bortérképének, hiszen minoritásban vannak a minőségi vörösbortermő területeink. Így van ez akkor is, ha a méltán híres és a hazai borpiacon elismert Villányi, Szekszárdi, Egri, Soproni borvidékeken kívül számos más borvidék is büszkélkedhet eredetvédett vörösbor-termékekkel. A hazai borkínálatot mérlegelő, nem éppen friss minisztériumi összeállításból kitűnik, hogy a kiemelkedő keresletet felmutató borvidékeink rangsorában a hazai piacon a Káli-medence borai viszik a prímet, és csak a második legkeresettebb és legjobban pozicionált termelői körzet a Tokaji borvidék. Ezt követi a Badacsonyi és az Egri borvidék. Ebből a rangsorból is a fehérborok túlsúlya érződik.
Szabó Jenő