Hegybírók HEGYIR adatbázis tisztítása – adminisztratív és helyszíni ellenőrzések

Az elmúlt év végén, valamint az idei év első felében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a magyar szőlő-bor ágazatban egyedülálló nyilvántartási rendszer (HEGYIR) adattartalmának frissítését végezte a hegybírók segítségével. Az ellenőrzés adminisztratív és helyszíni (ültetvény területén) is végezték a hegybírók. Többek között vizsgálták a HEGYIR-ben nyilvántartott Gazdasági akták adattartalmának helyességét és a hegyközségi tagságának megalapozottságát. Továbbá a helyszíni ellenőrzések során vizsgálták a nyilvántartott ültetvények meglétét, állapotát és a kormányzati céloknak megfelelően illetékességi területükön belül a műveletlen szőlőterületeket is.

Miért pont most?

A szándék egyértelmű volt a HNT részéről, az adatbázisnak pontosnak, naprakésznek, és a közeledő ePincekönyv projekt miatt a hegyközségi tagok által a bevezetést követően azonnal használhatónak kell lennie.

Az adatbázis frissítés szükségessége alapvetően két pontra vezethető vissza:

A hegyközségi rendszer egy alulról építkező rendszer, melynek alapja a hegyközségi tagok adatszolgáltatása.

A hegybírói feladatok az elmúlt években folyamatosan bővültek és átalakultak, így a hegybírók munkavégzési idejéből egyre kevesebb maradt az általános adatbázis tisztítási feladatokra.

A 2020 első félévben Magyarországon megjelent COVID19 járvány – a többi ügyfélközpontú munkavégzéssel együtt – a hegybírók ügyfelekkel kapcsolatos feladatait is csökkentette, így lehetőséget nyitott a szervezetnek a HEGYIR nyilvántartás tisztítására.

Miért Jó?

Több okból is, egyrészt a nyilvántartásunk alapján egész évben statisztikákat és kimutatásokat készítünk, melyek alapjául szolgálnak az elmúlt évek elemzésének és az ehhez kapcsolódó várható gazdasági folyamatokat kiszámításának.

Másrészt nagyban hozzájárul az Ágazat tisztulásához a már nem létező vagy engedély nélkül eltelepített ültetvények feltárása.

Melyek az eddigi tapasztalatok?

Ha számszerűsíteni akarnám akkor az elmúlt három hónapban 1400 hektárral csökkent Magyarországon a borszőlővel nyilvántartott terület mennyisége, ebben kiemelt szerepe volt az adattisztításnak is.

(Az eddig elvégzett munka a karantén időszakban munkacsúcsot jelentett a hegybírók számára, de ezt várhatóan adminisztrációs tehercsökkenés fogja követni az adatbázis tisztítás következményeként.)

Kószó Gábor, szakmai asszisztens HNT

Mwegkérdeztünk a munkában részt vevő két hegybíró tapasztalatát is. Ferencz Gertrúd, az Abasári és a Délkelet Mátrai Hegyközség hegybírója elmondta, a  helyszíni ellenőrzések nagyon sok többletfeladatot adtak a hegybíróknak, ellenben nagy szükség volt már a rendszer szűrésére.

Az ellenőrzésekkel a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa adatbázisa országosan jelentősen módosult, mivel sok olyan ültetvény szerepelt a rendszerben, melyek nem a nyilvántartásnak megfelelőek. Itt megemlítendők az elhanyagolt ültetvények, vagy a korábban kivágott, de bejelentés nélküliek, vagy a régi rendszerben korábban helytelenül felvitt adatok. „Így volt például az én esetemben két hegyközséget vettem át, melyekben nagyon sok hibásan felvitt adat kijavítására illetve módosítására volt szükség”- magyaráztaa szakember. Az ellenőrizendő területek között szerepeltek olyan ültetvények is, melyeket fajtaváltással újratelepítettek, és a művelet bejelentésének tényét nem jelentették be. Ezek rögzítésével a HNT nyilvántartásában szereplő adatok pontosabb képet mutatnak.

Az ellenőrzéseknél a legnagyobb megterhelést az adminisztratív rész jelentette. A folyamatos feldolgozás során derül ki a pontos tulajdonjog illetve földhasználat is, ami szintén pontosítja az adatbázist.

Az ellenőrzések folyamatosak, és állandó a körforgás, mert például a földhasználat és a tulajdonjog változásokról a termelők bejelentései által szerzünk tudomást. Ennek hiányában továbbra is lesznek olyan ültetvények, melyekről nem adnak le szüreti jelentést. Vagy ilyen megemlítendő az elhalálozások, amiről szintén nem érkezik bejelentés, mert az örökösök nem foglalkoznak ezzel, vagy nem is tudják mi a teendő egy borszőlő ültetvény kapcsán.

A jelen gazdasági helyzettel egyre több ültetvény válik műveletlenné, ami szintén további ellenőrzéseket követel meg.

„Hosszú adósságát törleszti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa azzal, hogy megkezdte a szőlőültetvények ellenőrzését”- hangsúlyozta Tóth Dávid, a Tenkes Hegyközség hegybírója. A téma talán azért is került most reflektorfénybe, mivel a koronavírus alatti időszakban a csökkent irodai ügyintézés lehetőséget biztosít a terepi munkára. Az olyan ültetvények kerültek látószögbe, amelyekről az elmúlt 3 évben nem jött be szüreti jelentés. A HEGYÍR-ben – amit három éve használnak – nyilvántartott adatok adják az alapot, miközben vannak olyan szőlők is, ahonnan jóval régebb óta nem érkezett információ. „Belefutottunk néhány elhanyagolt ültetvénybe”- magyarázta Tóth Dávid hegybíró, hogy a borvidéken heterogén állapotokat találtak. A szakember a Szederkényi Hegyközség területén is besegít, ahol még szétszórtabbak az ültetvények, tizenegy települést érintettek az ellenőrzések, miközben a siklósi ültetvények területén Nagytótfalutól Hegyszentmártonig terjed a hatáskörük.

A borvidék széle felé haladva megfigyelhető, hogy a gazdák többet küzdenek a vadkárral. A villanypásztor bizonyos védelmet jelenthet, míg a vadriasztók nem adnak kellő biztonságot.

„Az ellenőrzések során arra is rá kellett döbbennünk, hogy egyes ültetvényeknek már csak a nyoma maradt, vagy a művelésmódot megváltoztatták”- mutatott rá a szakember, hogy a termelő sokszor nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, vagy egyszerűen megfeledkezik róla. Ilyen esetekben törlik az ültetvényt a nyilvántartásból, a törlő határozatot pedig megkapja a tulajdonos. Ennek nincsen szankciója, viszont tisztul az adatbázis, a nyilvántartás.

A Szederkényi Hegyközség illetőségi területén az osztatlan közös tulajdon okozta problémával is szembesültek. A helyszíni ellenőrzésnél a nagyobb összefüggő ültetvényben nehéz beazonosítani, hogy melyik sornak ki a művelője vagy tulajdonosa.

A terepi munkát megelőzi a helyrajzi szám meghatározása ortofotók alapján. Ha nehezen megközelíthető területről van szó, akkor távolabbi pontokról készítenek felvételeket. Ez megkönnyíti az ültetvény beazonosítását, mellette a telefont, a GPS-t szintén segítségül hívják, de a jellemző tereptárgyak is támpontot nyújtanak a munkában. Az osztatlan közös tulajdonnál viszont igyekeznek a termelők egyedi jelölését – szalagozás, festés – megtalálni, mellette segít a nyilvántarás is. Ugyanakkor ha egymás között cserélnek, vagy az egyik tulajdonos átadja a használati jogot – s ezt nem jelentik be -, ezek felkutatása tovább nehezíti a munkájukat. Van, ahol elhunyt a tulajdonos, ami az ültetvény állapotán is meglátszik.

Az elhanyagolt területek nagysága Siklós környékén jellemzően kisebbek, egy hektár alattiak, míg a Szederkényi Hegyközség területén találtak nagyobb ültetvényeket is. Ám – ahogyan a szakember megfogalmazta tapasztalatait – nagyobb, műveletlen szőlőkről nem lehetett találkozni.

Egy esetben termelői bejelentés alapján vizsgáltak meg szőlőt, elsősorban a bonyolult tulajdonosi kör volt az oka a gondozatlanságnak. Felvették a kapcsolatot a korábbi területhasználóval, s rövid időn belül fel fogják számolni a területet, mivel a művelése nem gazdaságos. Ám ez is nagyságrendileg alig fél hektár volt.

Az ellenőrzés során felveszik a GPS koordinátákat jegyzőkönyv készül az állapotról, a helyzetett fényképekkel dokumentálják, a későbbi beazonosíthatóság szempontjából további adatokat is rögzítenek. Mindezt a termelőknek is elküldik, hogy tisztában legyenek a helyzettel, a vitás eseteket rendezni lehessen. Az eljárái rend szerint a nem művelt szőlők esetében a felszólítást megkapva a termelő, ha egy éven belül nem tesz eleget a művelési kötelezettségének, akkor  a hegyközség felszámolja az ültetvényt, majd ennek költségét kiszámlázza a tulajdonosnak. Az is megoldást jelent, hogy a hegyközség továbbértékesíti a területet. Mindenkinek az érdeke, hogy ne álljon gazban a szőlő, hanem hasznosítva legyen.

„Általában gondos gazdái vannak az ültetvényeknek, de – ha kisebb mértékben, de – léteznek renitens tulajdonosok is”- foglalta össze Tóth Dávid, hogy 60 elsődlegesen, míg 140 másodlagosan ellenőrizendő területet vizsgáltak meg.