A koronavírus hatása a borfogyasztásra és értékesítésre
A koronavírus járvány első és remélhetőleg utolsó időszaka nem tartott túl sokáig, mégis ez a pár hónap sok változást hozott az élet minden területén, így a borfogyasztás és értékesít eddigi szokásai is átalakultak. Kérdés, hogy visszaállnak-e az eredeti trendek, és ott folytatódik-e minden, ahol kora tavasszal abbamaradt, vagy bizonyos változások tovább élnek? Erről kérdeztük Prof. Dr. Szolnoki Gergelyt, a Geisenheim Egyetem professzorát.
Most nem csupán a magyarországi helyzetről beszélnék, inkább világjelenségekről, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ha valahol elindul egy bizonyos folyamat, az előbb-utóbb megjelenik mindenütt. Ami kultúrától és vallástól függetlenül felütötte a fejét minden borfogyasztó országban a korlátozások elején és közben is, az a pánikvásárlás. Az emberek élelmiszerkészletet halmoztak fel, ami nem csak ételből, de italból is állt. Ennek köszönhetően világszerte szignifikánsan megugrott a bor és egyéb alkoholok értékesítésének a mennyisége március elejétől. A másik pont a karantén időszaka volt, amikor mindenkinek otthon kellett ellátnia magát. És itt arról is szó van, hogy a más helyen történő fogyasztás – például étteremben, rendezvényeken, bárokban – nullára csökkent.
Mi lett a trend a karantén idején?
Mielőtt belekezdenénk a jelenlegi helyzet elemzésébe, a korábbi szokásokat is érdemes megnézni. Egy 2017-ben készült HNT-s felmérés azt mutatja, hogy a fogyasztók 50%-ban otthon, 25%-ban vendégségben, 15%-ban étteremben és bárban, valamint 10%-ban rendezvényen fogyasztottak bort. A korlátozások ideje alatt az otthoni fogyasztás 100%-ra ugrott, mivel az emberek nem hagyhatták el otthonaikat, csak és kizárólag itt fogyaszthattak bort. Az is kiderül egy friss felmérésből, hogy nem csak az otthon elfogyasztott szeszes italok mennyisége nőtt meg, hanem időben is kitolódott a fogyasztásuk. Normál esetben hétköznapokon munka után, legkorábban este 5-6 órakor kezdtek el szeszes italokat fogyasztani. Ez azonban az elmúlt három hónapban jelentősen megváltozott, hiszen ebben az időszakban semmi nem akadályozta meg, hogy az emberek jóval korábban kezdjenek el alkoholos italokat fogyasztani. Habár a háttérben ez esetben teljesen más áll, ez a helyzet kicsit a szabadsághoz hasonlítható. A család minden tagja otthon tartózkodik, sokan az már az ebédhez felbontanak valamilyen alkoholos italt, nem is említve az egyéb befolyásoló tényezőket, mint például az unatkozás, stresszoldás, vagy maga az a tény, hogy nem kell aznap autóba ülni.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a többlet fogyasztás nem minden borivóra vonatkozik. Itt több csoportot különíthetünk el, annak alapján, hogy hogyan változott a korlátozások és kijárási tilalom alatt a borfogyasztás. Természetesen akadnak olyan borfogyasztók, akiknek nem változott a korlátozások alatt az elfogyasztott mennyiség. Ebbe a csoportba főként azok tartoznak, akik korábban is nagyon kevés bort ittak. Van olyan fogyasztó, akikre teljesen negatívan hatott a korlátozás, azaz még kevesebb bort isznak, mint azelőtt. Ide főként azok sorolhatók, akik korábban csak vendégségben, rendezvényeken ittak bort, és otthon egyáltalán nem vagy nagyon keveset. Akik viszont rendszeres borfogyasztók voltak korábban, azoknál nagy valószínűséggel megnőtt a mennyiség, hiszen ezek az emberek így próbálták meg kompenzálni azt a kieső tételt, amit étteremben, bárban, kocsmában ittak meg előzőleg. Természetesen a teljes kompenzáció nem reális, mert a gasztronómiában és borászati szaküzletekben elvesztett mennyiséget nem lehet egyszerűen otthoni többletfogyasztással kiegyensúlyozni.
Az otthoni borfogyasztás megnövekedésének azért van egy negatív hozadéka is, hiszen a stresszes helyzet, a kilátástalanság, a gyerekek otthoni tanítása nagy terhet rótt az emberekre, és az elfogyasztott alkohol sok helyen családon belüli erőszakhoz vezetett, amiről sokat cikkeztek világszerte. Például Dél-Afrikában emiatt teljesen betiltották az alkoholfogyasztást március végétől több mint 4 hétre, és a borok exportját is megszüntették, ami a borászokat nagyon nehéz helyzet elé állította.
Ebben az időszakban szinte mindenki az online térbe költözött, lett ennek kézzelfogható hozadéka?
A tisztán online értékesítéssel foglalkozó webshop-ok eladása egyértelműen növekedett, 15-20 százalék többletet realizáltak. Ez például Németországban logisztikai nehézséget is okozott, hiszen a megnövekedett mennyiségen nem tudták időben kiszállítani. De az online értékesítés több részből tevődik össze, és a növekedéshez hozzájárult az is, hogy a magánborászatok is elkezdték a saját online értékesítésüket, illetve a bezárt szaküzletek is megpróbáltak az interneten keresztül borokat eladni. Itt kell megemlíteni az online borkóstolókat is, amelyekhez a borászatok szállították a mintákat a magánemberek számára. Vannak olyan borászatok, amelyek ezekre az alkalmakra több ezer palackot adtak el. A kezdeményezés maga nagyon jó, és ebben az időszakban tökéletesen működött, de azért remélem, hogy borkóstolók visszatérnek a pincészetekbe, mert az élmény egészen más.
Az abszolút vesztes a borturizmus lett. Vannak adatok, hogy mekkora veszteséget könyvelhet el ez a szektor?
A borturizmus, de maga a turizmus is, az egész világon teljesen nullára csökkent a korlátozások ideje alatt. Itt nem csak arról van szó, hogy a vendégek nem tudták meglátogatni a borászatokat, hanem arról is, hogy maga a gasztronómia és hotelszektor is hatalmas veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az utóbbi hónapokban. Biztos vagyok benne, hogy pár étterem, hotel és turisztikai szolgáltató nem fogja túlélni ezt a válságot, még akkor sem, ha a kormányok segítő intézkedéseket hoznak. A borturizmusból adódó veszteséget nehéz megbecsülni. Számításaink alapján az elmúlt három hónapban 1,5 milliárd euro közvetlen (borászatok) és közvetett (gasztronómia, szállás, kisebb üzletek, tömegközlekedést stb.) hiánnyal lehet számolni a 13 német borvidéken a borturisták hiánya miatt. Nyáron valószínűleg sokan nem fognak külföldre utazni, ezért sok ország a hazai turizmus propagálására helyezik a hangsúlyt, aminek remélhetőleg lesz eredménye. Még nem tudjuk, hogy be fog-e következni a szakemberek által jósolt fenntarthatóbb irányba történő fejlődés a turizmus esetében. De reménykedjünk benne, hogy a tömegturizmus helyett az individuálisabb célpontok felé fordul az érdeklődés. Ez tökéletes lenne a borturizmus számára, mert ez sosem volt része a tömegturizmusnak, sokkal inkább a minőségi turizmus kategóriába tartozott. Ha most egy új turizmusstratégiával olyanokat is meg lehet szólítani, akik korábban nem tartoztak a célcsoporthoz, akkor van esély a borturizmus helyreállítására és újrapozícionálására.
Lesz-e maradandó nyoma a koronavírus járvány alatt kialakult szokásoknak, lesznek-e olyan irányok, amelyek megmaradnak hosszútávon?
Az értékesítés területén az a hatalmas plusz, amelyet a szuper- és hipermarketek realizáltak az elmúlt három hónapban vissza fog állni az eredeti állapotra. Az emberek ezután már nem csak ott fognak bort vásárolni, hiszen megnyitottak a szaküzletek és borászatok is. Ami maradandó lesz, az az online értékesítés revolúciója. Németországban áprilisban készítettünk egy felmérést ebben a témában. A két évvel ezelőtti hasonló felmérés eredménye az volt, hogy az online vásárlást a fiatalabb korosztály 45 éves korig, és a jól kereső emberek preferálják. Mennyiség tekintetében ez azonban a borkereskedelem csupán 3%-át tette ki. A korlátozások ideje alatt jelentősen megnőtt az online értékesített borok mennyiség, de ami sokkal érdekesebb, hogy megjelent egy olyan csoport, amelynek eddig semmi köze nem volt az internetes rendeléshez, ez pedig a 60 év felettiek csoportja, akik közül sokan most vásároltak először, de nem utoljára online boros oldalakon. A vásárlásnak ez a kategóriája biztosan meg fog maradni, akik most tapasztalatot gyűjtöttek, és látták, hogy megbízhatóan működik, tovább fogják ezt vinni.
Viszont nagyon remélem, hogy az éttermekben, szórakozóhelyeken, és a vendéglátás egyéb területein visszatér a fogyasztás a megszokott kerékvágásba. Nem lenne jó, ha itt ott negatív változás következne be. Bízunk abban, hogy nem szoktak el az emberek az otthonon kívül történő borfogyasztástól.