A borverseny és a fogyasztók

Már túl vagyunk az év felén, a szőlő- és borágazatban továbbra is nagy a nyüzsgés. Eredményesen zárult az Országos Borverseny, több fronton – és több szervezet is – küzd a fogyasztók megnyeréséért. Rekord koraisággal megkezdődött a szüret, s az eddig napvilágra került szőlőátvételi árak nem sok optimizmusra adnak okot.

Koch Csabával beszélgettünk, aki nemcsak a Magyar Bor Akadémia elnöke és a HNT legrégebb óta dolgozó elnökségi tagja, de az idei, 43. Országos Borversenyen a Koch Borászat révén a legeredményesebb borászat tulajdonosa is. Kezdjük egyből az Országos Borversennyel, mi a jelentősége, miért fontos, mit üzen a fogyasztók, illetve a szakma számára?

– A legfontosabb megmérettetés a magyar borászatok számára, egy borverseny mindig iránytű kell, hogy legyen. Egyrészt a fogyasztóknak, másrészt a borászoknak, és talán még ennél is több. Azért tartom a legjelentősebb borversenynek a hazai borászatok számára, mert a magyar borok 90 százaléka belföldön kerül forgalomba. Természetesen nagyon fontos a nagy nemzetközi borversenyeken való megjelenés is, hogy értékelni tudjuk, a világpiacon hol helyezkedünk el. De a magyar borászatok számára a legfontosabbak a magyar fogyasztók – magyarázta a szakember. Véleményes szerint az Országos Borverseny éppen azért hiteles megmérettetés, mert háromszintű: a hegyközségi borversenyeken kiválasztják a legszebb tételeket, amelyek eljutnak a borvidéki borversenyekre, majd az ott is jól szereplők az országosra. Minden aranyérmet nyert tétel a Borvidéki Tanács vagy a HNT támogatásával költségmentesen kerülhet be az Országos Borversenyre. Ez azért egyedülálló kezdeményezés a HNT részéről, mert ezáltal szinte minden magas minőségű tétel megmérettetésre kerül. Az Országos Borverseny olyan hívószó, melynek az is célja, hogy objektív és teljes átfogó képet lehessen alkotni a magyar borokból, amit a rendezvény kifogástalan és magas minőségben, eredményesen el tud végezni.

– Egy borverseny eredményessége három tényezőn múlik. Egyrészt magukon a benevezett borokon, s ez a része rendben van, mivel Magyarország legjobb tételei jelennek meg. A második, hogy szakmailag milyen színvonalú a zsűri. Az Országos Borverseny tervezésében évtizedek alatt alakult ki és folyamatosan fejlődött az a fajta szakmaiság, amit nagyon magas szintre emelt a HNT. Bevonták a tudományos szakembereken kívül a gyakorló borászokat, sommelier-ket, véleményformálókat. Így az Országos Borverseny magas szintű szakmai munkán alapul. Természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy a borok előkészítése, besorolása, a háttérmunka is jól szervezett, s ennek alapján nyugodtan ki lehet jelenteni, kifogástalan a borverseny. Objektív és nagyon magas szakpolitika jelenik meg a kiválasztás folyamatában. A harmadik pillér pedig, hogy a piacon milyen reklámértéke van egy borversenynek, sorolta Koch Csaba. A kezdetek óta nagy presztízsű Országos Borverseny néhány évvel ezelőtt új irányt vett. Támogatják a borvidékek legjobb borainak bekerülését, igyekeznek a megjelenést országossá szélesíteni, mindenkit megszólítani. A három pillér közül mindhárom nagyon erős. Ezt segíti, hogy a jelenlegi HNT-nek jóval komolyabb anyagi lehetőségek állnak rendelkezésre, mint a korábbi szakmai szervezetnek, ennek is köszönhetően az elmúlt években jó néhány nemzetközi rendezvényen is megjelenhettek a legjobb borok.

A jövő mindig a fejekben dől el, és egy ilyen borverseny az ágazat jövőjét írja. Aki a munkáját komolyan veszi, és megkóstolja, hogy milyen borok nyertek, mi az, ami a piacon keresett, akkor a saját vállalkozásában is megpróbál és tud is változtatni: az eddig megszokott feldolgozás-technikához képest hol, vagy mit javítson, változtasson a szüreti időpont kiválasztásán, a tőketerhelésen, esetleg az érlelési módokon. Számtalan eszköz van a borász kezében ahhoz, hogy szép bort készítsen.

– A 2024-es borverseny is megmutatta azt, amit például az idei ProWineon megfigyeltem, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a gyümölcsös borok, és ma már nem csak a fehérborok esetében. Több olyan fiatal vörösborral nyertünk érmet, melyek kimondottan rövid érlelési idővel készültek. Nem egyszerű, könnyed borokról beszélek, hanem komolyan felépített, nagytestű, nagy beltartalmú vörösökről, ahol megjelenik a tradicionális, hosszú fahordós vagy palackos érlelés. Az volt a tapasztalatom, hogy nagy borokból is lehet gyümölcsös tételeket készíteni. Azt érzékeltem, hogy ez az idei országos borversenyen is visszaköszönt, a bírálók értékelése is ebbe az irányba mozdult el. Vallom, hogy nem képes külön-külön fejlődni a borászok munkája és a fogyasztók borkultúrája, hanem szervesen illeszkedve tud fejlődni az ízlés és a borkészítés. Ahogy fejlődik az ízlés, úgy viszi a szakmát is előre. Számomra pozitív üzenete volt a 2024-es borversenynek, és megerősített abban a meggyőződésemben, hogy lehet készíteni nagy vörösborokat is gyümölcsös jegyekkel. Ez nem jelenti azt, hogy az igazán nagy vörösborokat fel kell adnunk. Nagyon sokfélék a fogyasztók, és van egy réteg, amely keresi, kedveli és hajlandó megfizetni a hosszú érlelési idejű, komplex, nagy vörösborokat. Ugyanakkor a fogyasztók egy része inkább a gyümölcsös borok irányába fordul el – vonta le a tanulságot a szakember.

Az országos borverseny nagyon fontos mutató a fogyasztók és a borászok számára egyaránt. A borásznak megmutatja, milyen színvonalon tart a munkája, milyen az ízlése. A fogyasztói igény változása a bor esetében sem mindig jelenti azt, hogy feltétlenül még magasabb minőséget kell letenni az asztalra, hanem sokszor ennél egyszerűbb az elvárás. Bár elismerik, jó az érlelt, robusztus, nagy bor, de nem feltétlenül ilyet szeretnének inni. Egy viszont biztos, mindig a lehető legmagasabb minőséget kell kompromisszumok nélkül elkészíteni.

– Az Országos Borversenyen bírált borok a Proweinon kóstoltakkal összevetve visszaigazolják, hazánkban is zajlik az ízlésváltás, nem vagyunk elmaradva. Magyarország borágazata véleményem szerint az elmúlt harminc évben igazi aranykort élt meg, a rendszerváltáskor széteső nagyüzemek alapjain kis családi borászatok szívós munkája, igyekezete révén helyeződött új dimenzióba. Óriási a szakmai fejlődés, és gyakorlatilag a kis családi borászatok jelentős része ma már versenyképes középüzemmé tudott felnőni, akik a magas minőség mellett megfelelő mennyiséget is képesek ahhoz előállítani, hogy bizonyos piaci igényeket kielégítsenek – véli Koch Csaba. Szerinte a legtöbbször az jelentette a problémát a kicsi termelők esetében, hogy volt ugyan egy nagyon jó tételük, de amikor kellett volna belőle bizonyos mennyiség, azt mondták, nincs, mert eladták vagy megitták.

Figyelemreméltó fejlődésen ment át a magyar szőlő-bor ágazat, amihez óriási segítséget nyújtottak a támogatások, az uniós források. Nagyon sok pénz került az ágazatba, ami jelentős mértékben hozzájárult a megmaradáshoz, míg például Németországban harminc évvel ezelőtt is voltak jó pincék, őket nem hajtotta a technológiai váltás kényszere. Magyarországon az elmúlt évtizedekben történt jelentős beruházásoknak köszönhetően a mai magyar versenyképes borászatok jelentős része korszerű, új technológiával rendelkezik. Ilyen tekintetben ott vagyunk a világ élvonalának közelében. Természetesen használjuk a legjobb eszközöket, berendezéseket, ezen a területen nem vagyunk lemaradva. – Ott van viszont a nagy – nevezzük úgy – tradicionális hátrányunk. Toscanában 300 éve egyetlen család kezében van a borászat, azért ott sok minden kiforrottan, hatékonyabban működik, beleértve a birtokszerkezetet. Itt elsősorban ökonómiai tényezőkre gondolok. Nálunk a rendszerváltás után szétdarabolódtak a birtokok, aminek egyetlen előnye, hogy ha jön a jég, az nem veri el az egész ültetvényt. Egyébként minden más hátrány. Toscanában ott találjuk a pincét a hegy tetején, és körülötte az 50 hektáros birtok, és az évszázadok alatt gyűjtött tapasztalatok. Mindenkinek csak egy picit kellett hozzátennie – emelte ki Koch Csaba.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa magas szinten képviseli a teljes ágazat érdekeit. Minden olyan szervezettel együttműködik, vagy igyekszik együttműködni, amely a magyar bor ügyét előmozdítja, így a Magyar Bor Akadémiával is komoly együttműködést épített ki. Erre biztosíték Koch Csaba személye, aki az MBA elnöke és a HNT elnökségi tagja, ez utóbbi szerepben a mintegy 25 éve társadalmi munkában végzett pozíciójával a legrégebbiek közé számít.

A Magyar Bor Akadémia „értékképviselet”, amely a magyar szőlő-bor ágazatot és a magyar borkultúrát a legmagasabb szinten reprezentálja. Az MBA határon túl átnyúló szervezett, de nem érdekképviselet. – Mi értékeket próbálunk képviselni és őrizni, a szűkös erőforrások ellenére a szervezet nagy befolyással tudott lenni az elmúlt harminc év során. Így ápolja Magyarország legjelentősebb borászati díját, az év bortermelőjének a kiválasztását, a díjátadás szervezését, ami a legnagyobb hatással volt a magyar borkultúra fejlődésére. Mindemellett kiadjuk az Év pincészete díjat és az Életműdíjat. Három éve, 2022-ben elkezdtük a Kulturált borfogyasztással az egészségünkért című rendezvénysorozatot, mely 2024-ben a HNT-vel való megállapodás végleges aláírásával hivatalos formába került a Wine in Moderation program keretén belül. Az idei évtől még aktívabban tudunk együttműködni – mondta.

A szakember hisz abban, hogy legjobb marketing a magas minőségű borok készítése, ezek népszerűsítése és a színvonalas szakmai munka. Mindezt költséghatékonyan és tömegeket megszólítva kell végezni, hogy látható és értékelhető legyen. Ez a munka a legcsekélyebb ráfordítás mellett a legnagyobb hozadékkal bír.

– Tisztában kell azzal lenni, hogy a magyar bor elsődleges piaca Magyarország. Bent vagyunk az unióban, szinte minden elérhető, de az igényes magyar fogyasztókkal is meg kell értetnünk, el kell tudnunk fogadtatni, hogy nem kell drága külföldi borokat megvásárolni, mert izgalmas, magas minőségű borok készülnek hazánkban is. Aki megveszi a drágább külföldi borokat, azt gondolván, hogy ami többe kerül, az biztosan jobb is, könnyen csalódhat. A hazai borászoknak legfontosabb a magyar fogyasztót megnyerni és megtartani – vallja Koch Csaba.

Viniczai