Mathiász János, a szőlők fejedelme
Mathiász János, a világhírű tudós, szőlőnemesítő és borász születésének 185. évfordulójára készült el A szőlők királya című dokumentumfilm, amely a nagy szőlőnemesítő munkássága előtt tiszteleg. Bárány Krisztián legújabb filmjének zártkörű díszbemutatóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartották. Stumpf István köszöntőjében Vikár Béla szavait idézte: „Mathiász János hajnalcsillag a magyar szőlészet, borászat egén. Élete példamutatás. Nem üstökös volt ő, a szőlők, borok koronázatlan királya, hanem tündöklő állócsillag, mely bevilágítja a jövő útját, valóra váltja költőink legszebb álmát.”
Nincsen olyan szőlész és borász, aki ne hallott volna róla. Aki ne tudná, hogy Mathiász János áldozatos munkájával hozzájárult a szőlészeti-borászati kultúra fejlődéséhez hazánkban, a szőlőtermesztés és szőlőnemesítés területén pedig világhírnévre tett szert.
Neki köszönhetjük egyebek között, hogy a filoxérától megmentette a Tokaji borvidék fajtáit. Legendája egyedülálló, boraival, csemegeszőlőivel több mint kétszáz világversenyt nyert. Életműve felvételt nyert a Magyar Nemzeti Értéktárba is.
Darányi Ignác földművelésügyi miniszter így írt róla: „itt maga a magyarok Istene beszél Mathiász János ajkairól. Boruljatok térdre magyarok és imádkozzatok, adjatok hálát a Mennyek Atyának, hogy ilyen lángészt teremtett számunkra…”. Arany János szavait idézve: „Mathiász János olyan a szőlészetben, borászatban, mint Petőfi a költészetben”. Legbizalmasabb barátja, gróf Andrássy Gyula a borok királyaként és a szőlők fejedelmeként beszélt róla és világverő tokaji borait „1848-as honfivérnek” nevezte.
Nemesítési munkásságának első kiemelkedő eredménye volt az 1887-ben létrehozott, Ezeréves Magyarország emléke szőlőfajta, amelyet számos különleges keresztezés követett. Összességében mintegy 3500 szőlőhibridet állított elő. Ezek közül 180 fajtának készítette el a leírását, mivel ezeket tartotta a legsikeresebbeknek.
Mi is volt a hitvallása? „A siker kulcsa nem lehet más, mint a szakadatlan munka és kitartás”. Bármilyen kudarc, bántás érte, mindig magában dolgozta fel, kifelé nem mutatott sem fájdalmat, sem sértettséget, csak a felesége tudta ilyenkor, hogy baj van. Kora hajnaltól késő éjjelig a szőlőben, a pincében tartózkodott. maximális elvárással magával és másokkal szemben.
A film a rendező-forgatókönyvíró Bárány Krisztián korábbi ismeretterjesztő és történelmi dokumentumfilmjeihez hasonlóan élvezetes és informatív módon, több neves történész és borász közreműködésével mutatja be Mathiász János életét, valamint a dualizmus és az első világégés közötti történelmi korszakot, az akkori szőlőtermesztést és borászkodást.
Mathiász János nevét iskolák, utcák, Kecskeméten múzeum, valamint egy borlovagrend is őrzi, 2023-ban pedig Tokaj önkormányzata posztumusz díszpolgárrá avatta őt és Mathiász Gábort is. A tokaji Világörökségi Bormúzeumnál emléktáblát avattak neki. Kecskeméten, egykori birtokán pedig ma is szőlészeti munka folyik.