Új elnök a borrendi szövetség élén

Az előző elnökség ötéves mandátumának lejártával szoros versenyben a hajósi Kovács Róbertet választották a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége (MBOSZ) új elnökévé a március végén összehívott tisztújító közgyűlésen. Az új elnököt kérdeztük terveiről, meglátásaitól, a borrendi szövetség szerepéről.

Hogyan alkalmazkodik a MBOSZ korunk kihívásaihoz, a fogyasztói ízlések és szokások változásához?

– Azt gondolom, hogy a borászoknak mindig figyelniük kell ezekre a változásokra. Például borászként nehezen tudom elfogadni az ízesített borokat – itt nem a félédes és édes borokra gondolok, hanem az üdítő, szörp, rövidital hozzáadásával készített italokra, amiket nevezhetünk egyszerű borkoktéloknak is –, de ha igényli a fogyasztó társadalom, akkor meg kell néznünk, mi az, ami vállalható és esetleg még a kulturált borfogyasztás része, és mi az, ami nem oda való. A fröccsöt is elfogadtuk és már kijelenthető, hogy a borkultúránk része. De nekünk, a borrendeknek nem kell ebben és ehhez hasonló, az ágazatot érintő kérdésben döntést hoznunk, a mi feladatunk továbbiakban is a borvidékeinken készített borok népszerűsítése, annak ellenére, hogy a világ és az emberek gondolkodása gyorsan változik egy ilyen tradicionális italnál is, mint a bor. De ha azt kéri tőlünk a szakma, hogy álljunk az előbb említett vagy más törekvések mögé, akkor ahhoz a rendek vezetőinek közös döntése kell.

Addig maradunk a tradíciók mentén, nem foglalkozunk a divattal, legyen az akár natúrbor, organikus, vegán, reduktív, gyöngyözőbor vagy pezsgő. Ez mind mi vagyunk.

Milyen rövid és hosszabb távú programokkal készül a szövetség?

– Közel hatvan egyesület tartozik a szövetséghez, már az ő rendezvényeik segítése és koordinálása is komoly feladat. Ezenfelül a rövidtávú cél a hatodjára megrendezendő Kárpát-medencei borrendi találkozó és borbál, valamint a második MBOSZ borverseny megszervezése, lebonyolítása.

Ötletből nincs hiány, kreatívak és elhivatottak vagyunk, legfeljebb az anyagi lehetőségeink korlátoznak. Középtávú cél egy borrendi „piknik” elindítása, nevének kitalálása. Ez kicsit más lenne, mint a többi rendezvényünk. Lenne benne szakmai előadás, gép- és növényvédelmi bemutató, de a szakmai nap végén helyet kaphatna kötetlen beszélgetés, borozgatás, akár tábortűz melletti dalolászással zárva. Szakmai, de mellette egy kicsit kötetlen baráti nap, ami csak rólunk, a borrendiségről szól. De ez mind-mind pénz kérdése. Dolgozunk rajta. Hosszú távú terveink között szerepel a fiatalok bevonása a borrendi mozgalomba, mely megvalósítható lenne a MATE Borászati Intézettel együttműködve, valamint a borászati középiskolák diákjaival a borrendiség eszmeiségének bemutatásával.

Milyen érétkek mentén dolgozik a szövetség, és hogyan tudja képviselni a magyar bor ügyét, miként tudja megszólítani a hétköznapi fogyasztót?

– Ezt a kérdést a borrendek alapszabálya fogalmazza meg. A borrendek alapvető célja egy-egy borvidék, termőhely vagy attól függetlenül általában a magyar bor hírnevének, minőségének védelme, emelése. Mintegy összekötik a szőlőtermesztést és a borászatot a táj kultúrájával, hagyományaival és a borfogyasztóval. A kulturált borfogyasztás zászlóvivői, elkötelezettjei, nagykövetei vagyunk. A fogyasztókat a borrendi rendezvényeinkkel szólítjuk meg az alapszabályunkban rögzítettek alapján.

Mik a tapasztalatok, a tagszervezetek milyen aktivitást mutatnak?

Kevés ágazat mondhatja el magáról, hogy ilyen széles társadalmi körből toborzott szervezet áll mögötte. Tesszük ezt több évtizedes múlttal, rendezvényi tapasztalattal a hátunk mögött. Borrendjeink aktivitása kiváló, részt vesznek borversenyek, települési rendezvények, borünnepek szervezésében, lebonyolításában egyaránt. Tájakat, embereket kötünk össze.

Tervben van-e kapcsolatfelvétel vagy a meglévő kapcsolatok erősítése a különböző szakmai és civil szervezetekkel?

Sok az átfedés a szervezetek között, hiszen többen több szervezetben is aktívak vagyunk, egyes szervezetekben akár döntéshozó, vezetői szerepkörben is. Mire is gondolok? Szőlő- és bortermelőként 35 hektár ültetvényen gazdálkodom, melynek termését feldolgozom és saját borként értékesítem. Megalakulása óta tagja vagyok a Hajósi hegyközségnek, 2023-tól annak elnöke is vagyok. De korábban voltam a HNT felé szőlészeti küldött is a borvidékünkről. Így több mint két évtizede találkozom a szőlő-bor ágazat napi ügyes-bajos dolgaival. Látom, és saját bőröm tapasztalom a jogszabályi követelmények folyamatos változását. De ezt hegyközségi tagként látom. Borrendi vezetőként más a feladatom, küldetésem.

Nekünk nem az ágazat jogszabályi változásaival kell foglalkoznunk, mert arra ott a HNT. Viszont nagyon megtisztelő, ha szakmai kérdésekben kikérik a véleményünket. Az MBOSZ rendelkezik a tagsága által olyan szakamberekkel, akik hitelesen, hozzáértően véleményezni tudnak egyes kérdéseket; javaslatokat tudnak tenni ágazatot érintő kérdésekben is. De csak akkor, ha megkérnek rá minket. Ez nagyon nem mindegy! Tudjuk a helyünket, és ha továbbra is a saját térfelünkön maradunk, minket fognak megkeresni más szervezetek a közös együttműködés érdekében. Az MBOSZ közel negyvenéves, kevés hasonló kort megélt civil szervezete van hazánknak, amely „túlélte” rendszerváltást, előtte és utána is aktívan működik. Ezért véleményem szerint nem kell mindenkinél nekünk kopogtatni, hanem úgy kell végezni a küldetéseinket, hogy több legyen az olyan szervezet, amely velünk együtt akar közös programot szervezni, mint amelyet mi keresünk meg hasonló ötlettel. Ez nem zárja ki azt, hogy a szervezetünk proaktív legyen és keresse az együttműködést szakmai, oktatási és más civil egyesületekkel, szervezetekkel, hogy milyen módon tudunk egymás hasznára lenni.